Tóth István kutató blogja a penuti-magyar nyelvrokonságról: Magyarok eredete

A magyar nemzet eredete – hunok, hunogurok és magyarok

Írta: Tóth István

2026

A magyar nép eredete érdekes és komplex történet. A különböző történelmi vagy legenda változatok mindig mutatják a társulást két fő néphez, amelyhez más törzsek is csatlakoztak. A történelem hajnalán ők közvetlenül kapcsolódtak a hurrikhoz, sumérokhoz és a szkítákhoz hozzájárulva szubartu, mitanni és az elamita népekhez. A hosszú ázsiai vándorlások után különböző migrációs hullámokban először mint hunok, onogurok, majd később magyarok tesznek betöréseket az európai történelembe. A tény, hogy a nemzet széles körben ismert két különböző néven – magyar és hungár. A vita ma is fennáll, hogy a magyarok hunok vagy sem. Vannak elemek, amelyek azt sugallják, hogy a magyarok és hunok egy és ugyanaz a nép volt az ókori Mezopotámiában és hogy a korai idők különböző szakaszaiban vándoroltak és váltak, fejlődtek egymástól függetlenül önálló csoportokká, bár a kapcsolat egymással mindig megmaradt. Hagyományosan, adva a nevet az eredeti állománynak, amely önmaga keveréke a hurriknak és szkítáknak és bármely legyen a név hun vagy magyar másodlagos jelentéségű, bár a magyar úgy tűnik régebbi. Mindazonáltal a magyar lett a neve az egyik ágnak, míg a hun az egésznek. Ebből adódóan tudjuk, hogy a magyarok, mint az egyik hun törzs, valószínűleg a mitanni, hurri/ szubar eleme a szkíta törzseknek, amelyből később a hunok lesznek.

1. kép. hurrik, vagyis ugorok Mezopotámiában

Más nyelvekben általában mindkét névvel azonosítják a magyar nemzetet. Általában elfogadott, hogy a Hungária név kapcsolódik a hun népekhez. Amikor i. sz. 895-896 évben a magyarok keletről érkezett sokasága elkezdte a portyázásokat Nyugat-Európa ellen ők voltak az úgynevezett „hungars”, nem magyarok. Természetesen a hungarus nem igazán hun; és bár a két név hasonlít egymásra van egy hozzáadott „g” a hun népnévhez.

2. kép. A képen Thuróczy - Chronica Hungarorum kódex egy részlete látható.

A latin nyelven írott Chronica Hungarorum (Thuróczy 1488) szerzői szerint összefüggés van Attila és a magyar királyok között. A szövegekben a „hunni” vagy „hungri” kifejezés a szokásos magyar fordítás szerint „hunok, azaz a magyarok”. A krónika utal a nemzet két ősére a két bibliai pátriárkára Nimródra „nagy vadász Elóhim előtt” és Magóg fiára Yephetre a szkiták ősére. Ninród felesége volt Enéh és két fia Hunor és Magor. Egyszer elmentek vadászni és egy fehér nőstény szarvas elvezette őket új földekre a Maiotis mocsarakhoz. A legenda szerint a magyar nemzet onnan jött. Mindazonáltal a „hungarus” név lehet más eredetű.

Az európai hun birodalom bukása után Attila fia Irnak a Volga-Don területén átszervezte a hun hordákat.

A bolgár történelem szerint Asparuch, aki az Irnak vérvonalhoz tartozott i. sz. 681-ben alapítója volt a balkáni Bulgáriának. Irnak egy új törzsi szövetséget szervezett a Maiotis régióban. A bolgár törzsek közötti kapcsolatot nevezzük onogur/ hunogur szövetségnek. Az „ogur” azt jelenti: tíz törzs, vagy tíz nyíl. Valójában eredetileg a hurri (khur, ghur) népet – az eredetet szimbolizálta. A tíz törzs a hun népek szövetsége ( vagy túlnyomórészt a hunoké), ők az úgynevezett „hun ogurok”, vagyis hun törzsek. Ezért a „Hungaria” név származhat a hunogurból és a hun szóból, így a hiányzó „g” most megmagyarázható. Egyes magyar történészek túl óvatosan a hun-magyar kapcsolatokkal azt sugallják, hogy Magyarország „Hungária” neve az onogur szóból származik és hogy a „h” csak egy későbbi kiegészítés. Sőt néhány nyelvben a kezdő „h” betű hiányzik, mint pl. A német „Ungarisch” és a román „Ungur”. Továbbá szintén néhány történész szerint, így lehetséges az azonosítása a hunoknak a xiungnukkal (vagy hsiung-nu).

3. kép. Ujgur férfi

Mindazonáltal van egy másik nép Kínában, amely szorosan kapcsolódik a hunokhoz és a legutóbbi felfedezések azt mutatják, hogy csodálatos hasonlóságok vannak a magyarokkal. Ők az ujgurok, akiknek a földjén van történetileg az úgynevezett „Dzhungharia”. Az ujgurok fontos szerepet játszottak az ázsiai hun birodalom mintegy hat évszázadában, majd a Kok Turk királyságban, ahonnan a kazárok származnak. Az ujgurok úgy tűnik a keleti megfelelőik a magyaroknak. Az ujgur régészeti bizonyítékok fontosak, hogy megerősítsék a hun-magyar kapcsolatokat, jóváírják az eredeti számla történetet, amelyből a magyar legendák születtek.

4.kép. Kézai Simon által kiadott „Gesta Hungarorum”

Két fő mitikus számla a magyarok eredetét illetően - az egyik a „fehér szarvas” legendája, amely leírja Nimród fiainak Hunor és Magor történetét. Egy nőstény szarvast üldöznek, amely elvezette őket egy idegen országba és ott eltűnt nyom nélkül. A csalódott vadászok találkoztak az alánok hercegnőivel, akiket elraboltak és feleségül vettek. Így lettek a hunok és a magyarok ősei. Egy másik változata a legendának (Kézai Simon „Gesta Hungarorum”) - amely szerint, amikor a két testvér megérkezett a Maiotis mocsarakhoz - látták a föld alkalmas az állattenyésztésre, ott letelepedtek. Néhány év elteltével összeházasodtak az alánok fejedelmének két lányával és így lettek a hunok ősei. Ez a legenda mindkét változatában elismeri egy harmadik félt az alánokat, akik ténylegesen hozzájárultak a modern magyarok etnogeneziséhez. A szarvas a releváns a szkíta mitológiában (mj. a legenda szerint a szkíták a magyarok ősei). A második számla szerint a legendás „Turul” sumér eredetű. A „Turul” a szimbóluma a hun-magyar Árpád-háznak. A mitikus történet elmondja, hogy Ügyek leszármazottja volt a szkíta Magóg királynak és feleségül vette Emesét a sumér hercegnőt, akivel egy „Turul” jött le az égből és termékennyé tette őt, utána született Álmos a magyarok fejedelme. Ugyanebben a vízióban látta a király leszármazottaít egy távoli nyugati földön. Ennek a legendának a legfontosabb jellemzője, hogy jóváírja a magyarok sumér eredetét, hogy Álmos sötét bőrű, fekete szemű volt (úgy tűnik megmagyarázhatatlan, hogy a magyarok és szerencsének közös őse Kush, de az eredeti nemzetek nagyon kevesen voltak a földtörténelem hajnalán, de később egyre változatosabbak lettek a népek migrációs keveredése által). Figyelemreméltó az a tény, hogy a modern magyar nyelvben Álmos név azt jelenti, hogy álmos, álmodozó. Az ősi ugor formája az álom szónak Adom, Ádám volt. Álmos volt Árpád apja és az alapítója a modern Magyarországnak. A magyarok ma magukat „magyarnak” nevezik. Ez a név kapcsolódik az ősi Magar földhöz, a matiánusokhoz, vagy más néven a mitanni emberekhez Észak-Mezopotámiában. Azonban mivel a mítosz hangsúlyosabban említette az ősi sumér eredetet, érdemes megjegyezni, hogy a sumérok önmagukat és nyelvüket „emegir” néven nevezték.

A magyar (megyer) volt a vezető törzs a szövetségben, amely i. sz. 895-96-ban elfoglalta a Kárpát-medencét. Ott találták az a avarokat és a hunogurok maradékait a bolgárokat.

A hunogurok és a magyarok megoszlottak egy hosszú távú kapcsolatban a Kazár birodalomban, legyen az szövetség vagy rivalizálás a magyarok először szövetkeztek a kazárok ellen a hunogur/ bolgár törzsekkel, majd egy későbbi időszakban a kazárok ellen lázadó kabarok és hunogur klánok csatlakoztak a magyarokhoz. A „hunogur” kifejezést gyakran használják egyenértékűvel a bolgárral, ami nem teljesen pontos. A bolgárok sokáig voltak uralkodó pozícióban a hunogur összeségben, de a későbbi időkben a hunogurok lezárták a szövetséget a magyarokkal. A magyarok törzsszövetséget szerveztek hét törzsből. A hét magyarok szövetsége volt a határokat védő szövetségese a Kazár birodalomnak főleg Bulan és Ovadyah királyok uralkodása idején. A hét magyar szövetség törzsei: jenő, kér, keszi, kürt-gyarmat, megyer, nyék és tarján, amelyhez később a kabarok három törzse csatlakozott. Néhány törzs valószínűleg része volt az onogur szövetségnek, következésképpen a magyarok vették át a vezetést a hunoguroktól és elkezdtek nyugati irányban mozogni.

5.kép. magyar honfoglalás

A migráció a Kazár birodalomból és Levédiából a mai Magyarországon fejeződött be. A Kazár birodalom bukása után sok kazár keresett menedéket a régi riválisnál és szövetségesnél. Más csoportok, mint pl. jazigok (szarmaták), kipcsákok (kunok) beolvadtak a modern magyar nemzetbe. Annak ellenére, hogy a magyarok legtöbbje nyugatra vándorolt, sokan a Kaukázusban maradtak és mások északra költöztek a Volgai bolgár birodalom területére és az Ural-hegységbe a mai Baskíriába. A hét magyar törzsi névből négy yeney/ jenő, djurmati/ gyarmat, tanyán/ tarján és gírey/ kér ma is megtalálható Baskíriában. A modern baskírok eléggé különböznek az eredeti állománytól, nagyrészt megtizedelődtek a tatárjárás idején és asszimilálódtak a török népekbe. A végleges kialakulása a magyar nemzetnek a dunai térségben lezárult a magyar letelepedéssel. Mindazonáltal a Kárpát-medencében, általában Erdélyben van egy egységes magyar társadalom, amely történelmileg nem kapcsolódik a hét magyar törzsszövetséghez – ők a székelyek - fő etnikai eleme a romániai magyar kisebbségnek. Teljesen elismert magyarok - saját hagyományaik szerint ők hunok – tehát kifejezetten megerősített a magyar személyazonosságuk, mint hun törzs. A legenda eredetüket azonosítja Irnakkal (Attila fia) egy régi legendás hőssel Csabával. A saját őseik eredete visszanyúlik a sokkal fiatalabb korokba, kapcsolatos nem csak a hunokkal, de a hurrikkal és a sumérokkal is. A népi hagyomány szerint, miután Attila birodalma összeomlott, a legfontosabb és legkedvesebb fia Írnak (Csaba királyfi) vezette őket. Ők magukat Csaba hadseregének a leszármazottainak tartják. A székelyek eredete kérdése történelmi vitáknak. Annyi bizonyos, hogy ők letelepedtek a Kárpát-medencében a korai időkben előtte, hogy a hét magyar törzs elhagyta hazáját Kazáriában és Levédiában, még mielőtt a bolgárok elérték a Balkánt. A székely források tudományos beszámolója szerint ők hunok voltak. Amikor a magyarok találkoztak velük találtak egy embert, aki ugyanazt a nyelvet beszélte és ugyanolyan rovásírás rendszert, az úgynevezett hun/ magyar/ székely rovásírást használta.

6. kép. „Tarihi Üngürüs” címlapképe.

A „Tarihi Üngürüs” megerősíti a nagy affinitását a két népnek. A közös nyelv egy figyelemre méltó tény, tekintve arra, hogy földrajzilag elkülönültek egymástól legalább három vagy négy évszázada.

Összegezve elmondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a magyarok eredetileg hunok és valószínűleg az egyike a hunogur törzseknek. Következésképpen nagyon szorosan kapcsolódnak a bolgárokhoz.

Írta: Tóth István 2016-2026.

Megjelenés dátuma: 2026

Referenciák és irodalom:

-Tóth István (2022). A Nagy Ősanya Sarjai (könyv, pdf.)

-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka és páez nyelvekkel (könyv, pdf.)

-Tóth István (2022). Kapcsolatok a magyar és vintu nyelvek között (könyv, pdf.)

-Tóth István (2025). A rekonstruált őspenuti nyelv egyezései az eurázsiai ősnyelvekkel:

https://www.academia.edu/127735678/A_rekonstru%C3%A1lt_%C5%8Dspenuti_nyelv_egyez%C3%A9sei_a_magyar_%C3%A9s_eur%C3%A1zsiai_%C5%8Dsnyelvekkel

-Tóth István (2026). A magyar, hurri, tokhár (ghur, oghur) nyelvek megfelelései a penuti nyelvekkel https://www.academia.edu/164965417/A_magyar_hurri_%C3%A9s_tokh%C3%A1r_ghur_oghur_nyelvek_megfelel%C3%A9sei_az_amerikai_penuti_nyelvekkel_Correspondences_of_the_Hungarian_Hurrian_and_Tocharian_Ghur_Oghur_with_the_American_Penutian_Languages

-Tóth István (2026). Magyar és vintu megfelelések a hurri, tokhár és csuvas (ghur, oghur) nyelvekkel:

https://www.academia.edu/171905742/Magyar_%C3%A9s_vintu_megfelel%C3%A9sek_a_hurri_tokh%C3%A1r_csuvas_ghur_oghur_nyelvekben

https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/vintu-kultura.html?m=1