A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és panuti nyelvekkel

 A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és penuti nyelvekben

Írta: Tóth István 

2024.

e-mail: istvan234toth@gmail.com

Ezen publikáció létrejötte a Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél cimū könyvem bōvített formáját reprezentálja.

   A penuti nyelvek nagy fontossággal bírnak a magyar nyelv valós eredetének az igazolásában. A vintu nyelv lexikálisan több mint 650 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez. Morfológiailag szinte azonos a magyarral. Szintetikus, agglutináló nyelv. A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés elōtagragozással. Fōbb szórend formák a SOV és az SVO, ritkábban az OVS is elōfordul. A magyar nyelv szabad szórendū. A leggyakrabban használt forma az SVO, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések sokasága a magyar nyelvvel és, hogy az amerikai tudósok által bizonyítottan az ōspenuti nyelv megjelenésének a dátuma az amerikai Oregon államban 5-6.000 évvel ezelōtti idōkbe nyúlik vissza igazolja a magyar nyelv ōsibb és egyben eltérō eredetét az urali és finnugor nyelvektōl.

   A vintu nyelvek a mára érvénytelenné vált standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a „kaliforniai penuti” nyelvekkel és kissé távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsikí penuti és egyébb külsō penuti nyelvekkel.

A kaliforniai penuti nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-maidu (pen nyelvek), mivok-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivok-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet „pen” nyelveknek neveztek nem volt szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugalták, hogy a maidu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz (Callaghan 1997-2014, Golla és DelLancey 1997) a mivok és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a maidu egy-egy külön ágat, vagy részét képezi a fennsikí penuti nyelveknek (Liedtke 2007), amely kapcsolódík az oregoni penuti nyelvekhez és a kaliforniai jok-uti valamint a kanadai cimsián nyelvekhez. Az újabb csoportosításokban a Sapir, Swadesh, Greenberg és követōik által fémjelzett penuti nyelvcsaládban elhelyezett takelma-kalapuja és csinuk nyelvek és a kajusz nyelv már nem szerepelnek.

+ōspenuti 

A. fennsiki penuti nyelvek

I. szahaptin

1. szahaptin

-északkeleti, északnyugati és déli

2. nez perce

II. klamat-modok

-klamat és +modok

III. +molala

-+molala

IV. maidu

-maidu, konkov és niszenam

V. vintu

-vintu, nomlaki és patvin

B. jok-uti nyelvek

I. uti

1. mivok

-hegyi, siksági, tavi és parti mivok

2. kosztano (ohlone).

-rumszen, mucun, sta.cruz, csocsenyo stb.

II. jokuc

-völgyi, csukcsanszi, tulare stb.

C. oregon parti penuti nyelvek

I. +alszea

-+alszea, +jakona

II. +kusz

-+hanisz, +miluk

III. +sziuszlav?

D. cimsián nyelvek

1. parti cimsián 

2. niszka, gitkszan

 

   A penuti nyelveket beszélō nyelvek a modernizált csoportosításban négy fō csoportban vannak elhelyezve ennek alapján közel kétszáz ōspenuti szavat és morfológiai elemet  rekonstruáltam, amelyek megtalálhatóak a mai magyar nyelvben. 

-al, alá. 

ōspenuti: *al, *atl „alá”.

-alak. 

ōspenuti: *alak „baba, születés”. 

-anya. 

ōspenuti: *am(a) „anya”. 

-apa. 

ōspenuti: *ap „apa”.

-apály. 

ōspenuti: *ap? „apály”.

-ár, áradat. 

ōspenuti: Vl/r „ár, áradat”.

-árú

ōsfennsiki penuti: *olo, *oro „kagyló (fontos cserekereskedelmi árúcikk)”.

-asszony. 

ōspenuti: *uchu.n „asszony”. 

-át.

ōspenuti: *at, *ta „kimegy, keresztül”. 

-atya/tata. 

ōspenuti: *ta(h)t „apa”.... 

(bōvebben a Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között címmel publikált könyvemben)...

   A kutatások szerint az ōspenuti, az ōsvintu nyelv ōsének közbensō állomásai Amerikában - Alaszka, Kanada és Oregon állam - parti és belsō területei lehettek. Az ōspenuti elōzményei az amerikai kontinensen kivülrōl Eurázsiából származík abból az ōsi ōsnyelvi területrōl érkezhetett, mely 7-8.000 évvel ezelōtti idōkben a Kárpát-medencétōl Anatólián és Mezopotámián át a mai Mongólia és Kina határáíg terjedt. Az ōsnyelv központi területi magja valószinüleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában lehetett, ahol az elsō földmūves és állattenyésztō kulturák kialakultak és nagy valószinūséggel az ōsi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthetō. A magyar és a penuti nyelvek ebbōl az ōsnyelvbōl erednek. Ezt támasztja alá a

vintu nyelvben tömegesen fennmaradt kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelōik vannak, mint pl.: -árú, -bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -gyūrū, -gyūszū, -horol -hurol, -kapa, -kapu, -karika, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerités, -kolomp, -köpül, -kotor, -kúp, -kürt, -kút, -leves, -ōröl, -szab, -szitál, -szō, -tábla, -takaró, -tál, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák és -zseb szavaink.

   A könyvben bemutatásra kerülō közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel egy közös eurázsiai ōsnyelvbe nyúlnak vissza, amelynek utód részét képezte a kihalt hurro-urartui, sumér és tokár nyelvek is. Ezen állításomat igazolja a könyvben bemutatásra került 650 lexikális elembōl 273 megtalálható a sumér, 207 a tokár, 165 a hurri és 180 a csuvas (szabir-ogur) nyelvekben.

Lexikális egyezések:  

-a

*al „al, alá”.

-magyar: -al, -alá, -alatt

-ōspenuti: *al, *atl „alá”

-hurrita: *ali/e „közel hoz?” (Giampaolo). -sumer: *ala ”üledék” (ePSD 2006). -tokárA: *elã „fedél alatt” (Carling 2008). -csuvas (szabir): al „ás”.

*alak „alakot ölt”. 

-magyar: -alak

-ōspenuti: *alak „baba, születés”

-sumer: *alan „szobor, figura” (ePSD 2006). -tokárA: *alak „más?, másík?” (Adams 2013). -csuvas: ãlãk „ajtó?, kapu?”.

*ama „anya”

-magyar: -anya

-ōspenuti: *am(a) „anya”.

-hurrita: *ner „anya” (Kassian 2010). -sumer: *ama „anya” (ePSD 2006). -tokárB: mãcer „anya” (Adams 2013). -csuvas: anne „nagyanya”.

*apa, *ap „apa” 

-magyar: -apa

-ōspenuti: *ap(a)

-hurrita: *pab=ni „apa” (Dietrich 2010). -sumer: *abba „apa” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „apa”, -tokárB: -ãppa „apa” (Adams 2013).

*ap/b „apadó víz”.

-magyar: -apály.

-ōspenuti: *ap „apály”

-hurrita: *abi „árok” ( Laroche 1977). -utartu: *hub-i „völgy” (Ryan 2001). -sumer: *bal „száraz lesz” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „folyó, víz”, -tokárB: ãp „folyó, víz” (Adams 2013).

*Vl/r „ár, árad”.

-magyar: -ár, árad

-ōspenuti: *Vl/r „ár, árad”.

-urartu: *ilx „kifolyík”. -sumer: -illu „áradás” (ePSD 2006). -tokárB: *ãlme „tavaszi víz (áradást gōz)”, *àrte „csatorna” (Adams 2013).

*arV „tárolt árú”.

-magyar: -áru

-ōspenuti: *olo, *oro „kagyló, mint fontos árúcikk”

-hurrita: *ari „gabonatároló”, *ar-ad „ad” (Dietrich 2010). -urartu: *a-le „magtár”, *ar-du „ad” (Regan 2001). -sumer: *arah „raktár, magtár” (ePSD 2006).

*ashan „asszony”.

-magyar: -asszony

-ōspenuti: *uchu.n „asszony”

-hurrita: *ashti „asszony” (Wagner 2020). -tokárA: *sham „asszony”, -tokárB: *shana „asszony” (Adams 2013). 

*at „el, keresztūl...”

-magyar: -át

-ōspenuti: *at, *ta „keresztūl, kimegy”. 

-sumer: *ed „felfelé v. lefelé megy” (ePSD 2006). -tokárB: *at „el, messzire” (Adams 2013).

*at-a/e „apa”

-magyar, atya

-ōspenuti: *ta(h)t „apa”.

-hurrita: *att „apa” (Kassian 2010). -urartu: *ate- „apa” (Ryan 2001). -sumer: *adda „apa” (ePSD 2006). -tokárA: *ãtãl „férfi” (Blazek 2011). -csuvas: atte „nagyapa”.

Bōvebben egy hamarosan megjelenō tanulmányban.

----------------------------

A könyveim megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com

Hivatkozások:

-Adams, Douglas, Q. A (2013). A Dictionary of the Tocharian B. 

-Biró Lajos https://www.angyalimenedek.hu/blog.php?mode=cikk&article=000091

-Dictionary of the Sumerian: http://psd.museum.upenn.edu/nepsd-frame.html

-Golla, Victor and DeLancey, Scott (1997). The Penutian Hypothesis: Retrospect and Prospect 

-Liedtke, Stefan (2007). https://linguistlist.org/issues/18.238/

-Pitkin, Harvey (1985). Wintu dictionary 

-Schlichter Alice (1981). Wintu dictionary 

-Shepherd, Alice (2006). Proto-Wintun

-Tóth István (2019). A Nagy ōsanya sarjai, a penuti nyelvek rokonsága a magyar nyelvvel

-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka-csipaja és páez nyelvekkel

-Tóth István (2022). Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél ISBN: 878-65-00-53714-7