A magyar és ázsiai ősnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és penuti nyelvekben
%20(1).jpg)
Írta: Tóth István
2024.
e-mail: istvan234toth@gmail.com
Ezen publikáció létrejötte a "Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél" című könyvem bővített formáját reprezentálja.
A penuti nyelvek nagy fontossággal bírnak a magyar nyelv valós eredetének az igazolásában. A vintu nyelv lexikálísan több mint 680 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez. Morfológiailag szinte azonos a magyarral. Szintetikus, agglutináló nyelv. A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés előtagtagozással. Főbb szórend formák a SOV és az SVO, ritkábban az OVS is előfordul. A magyar nyelv szabad szórendű. A leggyakrabban használt forma az SVO, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések sokasága a magyar nyelvvel és, hogy az amerikai tudósok által bizonyítottan az őspenuti nyelv megjelenésének a dátuma az amerikai Oregon államban 5-6.000 évvel ezelőtti időkbe nyúlik vissza igazolja a magyar nyelv ősíbb és egyben eltérő eredetét az urali és finnugor nyelvektől.
A vintu nyelvek a mára érvénytelenné vált standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a „kaliforniai penuti” nyelvekkel és kissé távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsíki penuti és egyéb külső penuti nyelvekkel.
A kaliforniai penuti nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-májdu (pen nyelvek), mivók-kosztáno (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivók-kosztáno) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet „pen” nyelveknek neveztek nem volt szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugallták, hogy a májdu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz (Callaghan 1997-2014, Golla és DelLancey 1997) a mivók és a kosztáno nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a májdu egy-egy külön ágat, vagy részét képezi a fennsíkí penuti nyelveknek (Liedtke 2007), amely kapcsolódik az oregoni penuti nyelvekhez és a kaliforniai jok-uti, valamint a kanadai cimsián nyelvekhez. Az újabb csoportosításokban a Sapir, Swadesh, Greenberg és követőik által fémjelzett penuti nyelvcsaládban elhelyezett takelma-kalapuja, csinuk nyelvek és a kajusz nyelv már nem szerepelnek.
+őspenuti
A. fennsiki penuti nyelvek
I. szahaptin
1. szahaptin
-északkeleti, északnyugati és déli
2. nez perce
II. klamat-modok
-klamat és +modok
III. +molala
-+molala
IV. májdu
-májdu, konkov és niszenam
V. vintu
-vintu, nomlaki és patvin
B. jok-uti nyelvek
I. uti
1. mivók
-hegyi, siksági, tavi és parti mivok
2. kosztáno (ohlone).
-rumszen, mucun, sta.cruz, csocsenyo stb.
II. jokuc
-völgyi, csukcsanszi, tulare stb.
C. oregon parti penuti nyelvek
I. +alszea
-+alszea, +jakona
II. +kusz
-+hanisz, +miluk
III. +sziuszlav?
D. cimsián nyelvek
1. parti cimsián
2. niszka, gitkszan
A penuti nyelveket beszélő nyelvek a modernizált csoportosításban négy fő csoportban vannak elhelyezve ennek alapján közel kétszáz őspenuti szavat és morfológiai elemet rekonstruáltam, amelyek megtalálhatóak a mai magyar nyelvben.
-al, alá.
ōspenuti: *al, *atl „alá”.
-alak.
ōspenuti: *alak „baba, születés”.
-anya.
ōspenuti: *am(a) „anya”.
-apa.
ōspenuti: *ap „apa”.
-apály.
ōspenuti: *ap? „apály”.
-ár, áradat.
ōspenuti: Vl/r „ár, áradat”.
-árú
ōsfennsiki penuti: *olo, *oro „kagyló (fontos cserekereskedelmi árúcikk)”.
-asszony.
ōspenuti: *uchu.n „asszony”.
-át.
ōspenuti: *at, *ta „kimegy, keresztül”.
-atya/tata.
ōspenuti: *ta(h)t „apa”....
(bővebben a "Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között" címmel 2022-ben publikált könyvemben)...
A kutatások szerint az őspenuti, az ősvintu nyelv ősének közbenső állomásai Amerikában - Alaszka, Kanada és Oregon állam - parti és belső területei lehettek. Az őspenuti előzményei az amerikai kontinensen kivülről Eurázsiából származik abból az ősi ősnyelvi területről érkezhetett, mely 7-8.000 évvel ezelőtti időkben a Kárpát-medencétől Anatólián és Mezopotámián át a mai Mongólia és Kina határáig terjedt. Az ősnyelv központi területi magja valószinűleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában lehetett, ahol az első földműves és állattenyésztő kultúrák kialakultak és nagy valószínűséggel az ősi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthető. A magyar és a penuti nyelvek ebből az ősnyelvből erednek. Ezt támasztja alá a vintu nyelvben tömegesen fennmaradt kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelőík vannak, mint pl.: -árú, -bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -gyűrű, -gyűszű, -horol -hurol, -kapa, -kapu, -karika, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerítés, -kolomp, -köpül, -kotor, -kúp, -kürt, -kút, -leves, -őröl, -szab, -szitál, -sző, -tábla, -takaró, -tál, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák és -zseb szavaink.
A könyvben bemutatásra kerülő közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel egy közös eurázsiai ősnyelvbe nyúlnak vissza, amelynek utód részét képezte a kihalt hurro-urartui, sumér és tokhár nyelvek is. Ezen állításomat igazolja a könyvben bemutatásra került 650 lexikális elemből 273 megtalálható a sumér, 207 a tokhár, 165 a hurri és 180 a csuvas (szabir-ogur) nyelvekben.
Lexikális egyezések:
-a
*al „al, alá”.
-magyar: -al, -alá, -alatt
-ōspenuti: *al, *atl „alá”
-hurrita: *ali/e „közel hoz?” (Giampaolo). -sumer: *ala ”üledék” (ePSD 2006). -tokárA: *elã „fedél alatt” (Carling 2008). -csuvas (szabir): al „ás”.
*alak „alakot ölt”.
-magyar: -alak
-ōspenuti: *alak „baba, születés”
-sumer: *alan „szobor, figura” (ePSD 2006). -tokárA: *alak „más?, másík?” (Adams 2013). -csuvas: ãlãk „ajtó?, kapu?”.
*ama „anya”
-magyar: -anya
-ōspenuti: *am(a) „anya”.
-hurrita: *ner „anya” (Kassian 2010). -sumer: *ama „anya” (ePSD 2006). -tokárB: mãcer „anya” (Adams 2013). -csuvas: anne „nagyanya”.
*apa, *ap „apa”
-magyar: -apa
-ōspenuti: *ap(a)
-hurrita: *pab=ni „apa” (Dietrich 2010). -sumer: *abba „apa” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „apa”, -tokárB: -ãppa „apa” (Adams 2013).
*ap/b „apadó víz”.
-magyar: -apály.
-ōspenuti: *ap „apály”
-hurrita: *abi „árok” ( Laroche 1977). -utartu: *hub-i „völgy” (Ryan 2001). -sumer: *bal „száraz lesz” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „folyó, víz”, -tokárB: ãp „folyó, víz” (Adams 2013).
*Vl/r „ár, árad”.
-magyar: -ár, árad
-ōspenuti: *Vl/r „ár, árad”.
-urartu: *ilx „kifolyík”. -sumer: -illu „áradás” (ePSD 2006). -tokárB: *ãlme „tavaszi víz (áradást gōz)”, *àrte „csatorna” (Adams 2013).
*arV „tárolt árú”.
-magyar: -áru
-ōspenuti: *olo, *oro „kagyló, mint fontos árúcikk”
-hurrita: *ari „gabonatároló”, *ar-ad „ad” (Dietrich 2010). -urartu: *a-le „magtár”, *ar-du „ad” (Regan 2001). -sumer: *arah „raktár, magtár” (ePSD 2006).
*ashan „asszony”.
-magyar: -asszony
-ōspenuti: *uchu.n „asszony”
-hurrita: *ashti „asszony” (Wagner 2020). -tokárA: *sham „asszony”, -tokárB: *shana „asszony” (Adams 2013).
*at „el, keresztūl...”
-magyar: -át
-ōspenuti: *at, *ta „keresztūl, kimegy”.
-sumer: *ed „felfelé v. lefelé megy” (ePSD 2006). -tokárB: *at „el, messzire” (Adams 2013).
*at-a/e „apa”
-magyar, atya
-ōspenuti: *ta(h)t „apa”.
-hurrita: *att „apa” (Kassian 2010). -urartu: *ate- „apa” (Ryan 2001). -sumer: *adda „apa” (ePSD 2006). -tokárA: *ãtãl „férfi” (Blazek 2011). -csuvas: atte „nagyapa”.
Bővebben:
Tóth István (2025). A rekonstruált őspenuti nyelv egyezései a magyar és eurázsiai ősnyelvekkel: https://www.academia.edu/127735678/A_rekonstru%C3%A1lt_%C5%8Dspenuti_nyelv_egyez%C3%A9sei_a_magyar_%C3%A9s_eur%C3%A1zsiai_%C5%8Dsnyelvekkel
----------------------------
A könyveim megvásárolhatóak az e-mail: istvan234toth@gmail.com kontakton
Hivatkozások:
-Adams, Douglas, Q. A (2013). A Dictionary of the Tocharian B.
-Biró Lajos https://www.angyalimenedek.hu/blog.php?mode=cikk&article=000091
-Dictionary of the Sumerian: http://psd.museum.upenn.edu/nepsd-frame.html
-Golla, Victor and DeLancey, Scott (1997). The Penutian Hypothesis: Retrospect and Prospect
-Liedtke, Stefan (2007). https://linguistlist.org/issues/18.238/
-Pitkin, Harvey (1985). Wintu dictionary
-Schlichter Alice (1981). Wintu dictionary
-Shepherd, Alice (2006). Proto-Wintun
-Tóth István (2019 és 2022). A Nagy ōsanya sarjai, a penuti nyelvek rokonsága a magyar nyelvvel
-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka-csipaja és páez nyelvekkel
-Tóth István (2022). Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél ISBN: 878-65-00-53714-7
-Tóth István (2026). A proto-penuti nyelv rekonstrukciója - Reconstruction of the Proto-Penutian:
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
%20(1).jpg)