A vintu és a penuti nyelvek kapcsolatai a magyar nyelvvel
A rövid publikáció bemutatja a 2025 októberében az Attila Nagykirály Hotel YouTube csatornáján publikált előadásom szövegét, amely a szöveg alján található.
Rövid összefoglaló a magyar és penuti kapcsolatokról
Amikor, annyi minden új történik a tudományban talán nem is oly meglepő a magyar nyelv összekapcsolása amerikai indián nyelvekkel. Tudni kell a Yale egyetem katalógusa szerint 4400 nyelv létezett csak Dél-Amerikában. Észak-Amerikában további 500 és Közép-Amerikában kb. 100 nyelv. Sajnos a közel 5.000 nyelv nagyobb része mára teljesen eltűnt. Az amerikai kontinensen több kisebb és nagyobb nyelvcsalád létezik/létezett ezen nyelvcsaládok közül kiemelkedő fontosságú az észak-amerikai penuti nyelvek nyelvi kapcsolatai a magyar és mezopotámiai nyelvekkel.
Összehasonlító nyelvészeti kutatásaim kezdetei a penuti és magyar valamint ezen nyelvek mezopotámiai és ázsiai ősnyelvi kapcsolataiban már több mint tíz évre nyúlnak vissza. A munkáimat megelőzte a Hymes féle finn-penuti és Sadovszky ugor-kaliforniai penuti nyelvekkel való összekapcsolási kisérletek. Hozzá kell tennem a munkáim függetlenek Sadovszkytól. Az eddig három megjelent könyvemben a penuti nyelveknek a magyar nyelvvel való szó és nyelvtani megfelelései vannak kihangsúlyozva. Az első könyvem „A Nagy Ősanya Sarjai” címmel 2019-ben jelent meg a Móricz János Kulturális Egyesület kiadásában. Ezt követte 2022 év második felében két újabb könyvem pdf. formátumban „A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka és páez nyelvekkel”, valamint „Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között”, plusz pdf. formátumban elérhetővé vált „A Nagy Ősanya Sarjai” könyvem is.
1.Penuti nyelvek történelme
-A penuti nyelvek történelme 1913-ban kezdődött, amikor Dixon és Kroeber megalkotta az 5 kaliforniai nyelvcsalád -a mivók, kosztánó, jokuc, vintu és májdu összevonásából a penuti nyelvcsaládot. A penuti szó jelentése – kettő - ebből mivok és kosztanó nyelveken kettő jelentése: „UTI”, mindez a jokuc és májdu nyelveken: „PEN”.
-Sapir 1916-ban további oregoni nyelveket adott hozzá, ezzel bevezette a nyelvtudományba a kaliforniai és oregoni penuti megkülönböztetéseket.
-Újfent Sapir 1929-ben hozzákapcsolta a - fennsíki penuti, kalapuja-takelma és cimsián nyelveket - és megalkotta a mexikói penuti nyelvcsaládot.
-1935-ben Whorf tovább bővítette a penuti nyelvcsaládot, immár több közép és dél-amerikai nyelvek hozzákapcsolásával. A kompozíció neve makro-penuti, amelyet Swadesh 1953-ban és mások tovább erősítettek.
-1960-as, 70-es és 80-as években elkészültek az utolsó nyelvtani lejegyzések és szótárak a még létező penuti nyelvekről.
-1990-es években nagy visszhangot keltett Greenberg abszurd teóriája az egy amerikai indián „amerind” nyelvi eredet. A teória szerint az összes amerikai indián nyelv egy közös ősi proto-nyelvből ered.
-Kenneth Whistler 1978-ban és 1980-ban az észak kaliforniai vintu nyelv eredetét Dél-Oregonba helyezte. (Az alap tézis: állat és növény nevek egyezései az oregoni penuti nyelvekkel).
-Nemsokkal ezután 1986-ban felfedezték a nagy számú megfeleléseket három kaliforniai nyelvcsalád - a mivók, kosztánó (uti nyelvek) és a jokuc között. Az új nyelvcsaládot Geoffrey Gamble 1991-ben javasolta és adta a jok-uti nevet. A jok-uti családot Catherine Callaghan is alátámasztotta, ezzel kezdetét vette egy reform a penuti nyelvekben, amely későbbiekben a „kaliforniai penuti” nyelvcsalád megszűnéséhez vezetett.
-Callaghan után DeLancey és Golla 1997-ben elfogadták a jok-uti nyelvcsaládot és a fennmaradó két „ex-kaliforniai penuti” nyelvcsaládot, a vintu és májdú nyelveket az oregoni és fennsíki csoportok közé helyezték.
-Liedtke 2007-ben hitelt érdemlően bizonyította, hogy a vintu nyelv a fennsíki penuti nyelvek része - rokonságban áll a dél-oregoni klamat és az oregoni valamint a washingtoni széheptin nyelvekkel. A penuti nyelvcsalád reformja tartalmazta - a takelma-kalapuja, csinuk és kajusz nyelvek kivonását a penuti nyelvcsaládból, amelynek elsődleges oka az elégtelen és hiányos dokumentációk a nyelvekről.
A legészakibb penuti nyelv a cimsián Kanada és Alaszka déli csendes-óceáni partjain közel 7000 éve él azonos helyen. Az újabb archeo-genetikai kutatások szerint a népességük ezen dátummal kezdődően fokozatosan csökken, ennek magyarázata a cimsiánok őse, vagyis az őspenuti nép elvándorlása, asszimilálódása a szelis és vakas népek inváziója által. 5-6000 évvel ezelőtt az őspenuti őshaza immár az oregoni térségben volt. Az első kiválás és migráció Kaliforniába 4-5000 éve a proto-uti, majd ezt követte 3500 évvel ezelőtt a proto-jokuc migráció és 1500 évvel ezelőtt egy külön vintu és májdú migráció az észak-kaliforniai térségekbe.
2.Magyar és ázsiai ősnyelvi kapcsolatok a vintu nyelvvel
A penuti vintu nyelv nyelvészeti fontosságai között első helyen áll a nagyszámú szó és nyelvtani megfelelései a magyar nyelvvel -szám szerint 660 elemről beszélhetünk. Ebből a 660 közös magyar - vintu elemből a sumérban 235, tokhárban 210 és 160-170 megfelelés található a hurri nyelvben. A felsorolt számok igazolják a penuti nyelvek ázsiai eredet feltevésem.
Második fontossága kapcsolódik a penuti és a makro-penutinak nevezett (penuti-maja-mocsika-csipaja) nyelvekhez.
Illik megemlíteni Sadovszky magyar származású amerikai tudós nevét, aki a „kaliforniai penuti” és az ob-ugor, így a magyar nyelv összekapcsolására tett kisérleteket 1976 és1996 között könyvek és publikációk sorozatában. A felhozott nagyszámú lexikális megfelelések a „kaliforniai penuti” nyelvcsalád megszűnésével és a Szibériából Kaliforniába érkező ugor csoportok hibásan megadott 2500 évvel ezelőtti migrációs dátuma miatt nem kapott széles körű elfogadást....
2024 évben rekonstruáltam az őspenuti nyelvet itt kb. 170 elemről van szó, amelyek a magyar nyelvben is meg vannak, majd ez év 2025 elején egy új tanulmányban az academia.edu.com oldalon bemutattam az őspenuti elemek közös megfeleléseit a magyar-hurri-sumer és tokhár nyelvekkel. A publikáció szintén igazolja a penuti nyelvek mezopotámiai, eurázsiai eredetét....
Szintén figyelemreméltó, hogy mind a négy - a hurri, sumer vagyis ku-mah-gar, tokhár és magyar – nyelvek nevében és a honfoglaló kéri és kürt magyar törzsek neveiben ott van a hur, kar, gar szó...
A hurrik előző neve szubar volt, amely a későbbiekben szabir formában tért vissza, mint az ogurok vagyis a hurrik egyik törzse.
A közép-volgai régióban élő csuvas nép tagjai között máig él a szabir eredet hagyománya, amelyet a 2022-ben elvégzett archeo-genetikai kutatások igazoltak. A csuvasok az ókori kaukázusi, közel-keleti és észak-mezopotámiai genomokat hordoznak (Salmon 2022. A csuvasok történelmi őseinek a genetikai térképe)....
3.Kulturális egyezések a penuti és a kárpát-medencei lengyeli kultúra között
A közép-kaliforniai windmiller kultúra penuti népessége 4500 évvel ezelőtt és a vintuk a halottaikat ugyanúgy oldalt fektetve zsugorított testhelyzetben temették el, ahogyan a kárpát-medencei lengyeli kultúra népe. A vintuk és egyéb penuti népek Kaliforniában szintén hasonló formájú félig földbevájt kör alakú ceremoniális házakat használtak, ahogyan a lengyeli kultúra 7.000 évvel ezelőtt és az Aral-tavi keltiminar kultúra népe úgy 9/8000-tól -5500-ig. Az obszidiánnak kiemelkedő fontossága volt a vintuknál, a lengyeli és a keltiminar kultúrákban. A kagyló és dentálium csigahéjak a kereskedelem részét képezték és fizetőeszközként használták - úgy a Balkánon és Kárpát-medencében, mint Kaliforniában. A szarvas, a sas (sólyom) szintén nagy fontossággal bírtak a penuti népeknél, miként az ősi anatóliai és mezopotámiai népeknél, így az őseinknél is...
4.közös kulturális szavak a vintu és magyar nyelvek között
A penuti népek és a vintuk szintén halász-vadász és gyűjtögetőkként vannak általában ismertek - ennek ellentmond néhány 19.-ik századi beszámoló - amelyek szerint a vintuk növényeket termesztettek. Legfőbbként ellentmondanak a vintu nyelvben azok a kulturális magyar szavak, amelyek egy fejlettebb mezőgazdaságot és állattenyésztést is ismert ázsiai (mezopotámiai) eredetet mutat.
-áru, árul = oruk (kagyló, fontos árucikk), -dug (ültet) = tika (d~t, g~k), -fej (tehenet) = bur (f~b, j~r), -hajt = haj, -kapa = k’apa, -kas = kash, - kása = kas, -kenyér = kanil (ny~n, r~l), -kerítés = kerít, leves = lupuk (v~p), -méz = mis (z~s), -tár, tárol = tal (r~l), - termeszt = tol, -vet = bat (v~b).
5.morfológiai megfelelések
A penuti nyelvek nagyobb része agglutináló ergatív jellegekkel bír, amiként a hurri és sumér nyelvek is voltak. A vintu nyelv szintetikus, agglutináló nyelv, ahogyan a magyar nyelv is. A morfémák szavakban való kombinációja számos folyamatot foglal magában, pl. toldalékolást, előtagragozást, reduplikációt, magán és mássalhangzó ablaut használatot (Pitkin 1963). A magyar nyelv is használ előtagragozást, reduplikációt, korlátozott mennyiségben magán és mássalhangzó ablautot.
-Szórend:
A vintu szórend szabad, a leggyakoribb forma az (SOV) alany-tárgy-ige, az (SVO) alany-ige-tárgy és megengedett az (OVS) tárgy-ige-alany is. A magyar nyelv szintén szabad szórendű, leggyakoribb forma az (SVO) alany-ige-tárgy, az (SOV) alany-tárgy-ige és a (OVS) tárgy-ige-alany is jelen van.
-Szótagszerkezet:
A vintu szótagszerkezetekben a leggyakoribb formák a CVC (mássalhangzó -magánhangzó-mássalhangzó) és a CV. A magyar szótagszerkezet azonos CVC és CV.
-Személyes névmások:
-én = ni, -te = te, -ő = ?e, vagy a’-oo, -mi = me...
-Helyhatározók:
-alá, alatt = ?ahl-a, -benn, bent = bentu, -el, elé, előtt = le, -fenn, fent = panti, -kinn, kint = kenti, -le, lent = lenti
-Lokativusz esetek:
-inesszivusz: -ban, -ben = pan
-szuperesszivusz: -on, -en, -ön, -n = in
-szublativusz: -ra, -re = r, vagy ro
-ablativusz: -tól, -től = tay, vagy ti
-Komitatív-instrumentális eset:
-val, -vel = wil
-Tagadás:
nem = min
6. Fonológiai megfelelések és magyarázatai
-A magyar szókezdő és a szavak második mássalhangzójaként a b, p, f és v vintu megfelelői b, p és w (p’ és ph) mássalhangzók.
-A magyar szókezdő és második mássalhangzó cs, s, sz vintu megfelelői a ch, ch’, sh, s és x mássalhangzók.
-A magyar szókezdő és másodík mássalhangzó t és d vintu megfelelői: t és d...
-A magyar szókezdő g, k, h mássalhangzók vintu megfelelői a q, k és h mássalhangzók. Ezenkívül a magyar szókezdő g, k és h mássalhangzók vintu megfelelője gyakori esetekben az x mássalhangzó.
példák:
-hab = xop/xup „hab”.
-horkol = xor „horkol”.
-A magyar k mássalhangzó a vintu szavak szókezdő és második mássalhangzójaként néhány esetben lehetséges a ch és ch’ mássalhangzók.
példák:
-kancsal = ch’am „kancsal”.
-kupac = ch’upik „kupac”.
-A magyar g a szavak második mássalhangzójaként vintu megfelelője néhány esetben a ch mássalhangzó.
példák:
-függ, függeszt = pucha „akaszt, függeszt”.
-dagad = t’ich „dagad”.
-A magyar szókezdő gy mássalhangzó vintu megfelelője az y.
-A magyar szókezdő l mássalhangzó vintu megfelelői az l, hl és tl’ mássalhangzók.
-A magyar szókezdő j, ly mássalhangzó vintu megfelelője az l és y mássalhangzók.
-A magyar szókezdő nazális m, n, ny mássalhangzók vintu megfelelői az m és n mássalhangzók.
-A magyar szókezdő r mássalhangzó vintu megfelelői az r és l (hl és tl’) mássalhangzók. Az r mássalhangzó a szavak második mássalhangzójaként néhány esetben lehetséges az y mássalhangzó.
példák:
-akar = koy, kuya „akar”.
-gurul = kuy „gurul”.
-kerítés = q’Oy „kerítés”.
-A magyar szókezdő és második mássalhangzó z, zs vintu megfelelői az s, ch’ mássalhangzók.
-a magyar kettős ng, nd és nt mássalhangzók a szavak második mássalhangzójaként vintu megfelelője az m mássalhangzó.
példák:
-láng = lama „főz”.
-tündököl = tum „szemek”.
-sánta = ch’um „sánta lesz”.
elérhetőség: istvan234toth@gmail.com
videó:
https://youtu.be/IMP4QKByAsA?si=ecK5YhMMkNb_8g9a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése