A vintun és a penuti nyelvek kapcsolatai a magyar nyelvbel

A vintu és a penuti nyelvek kapcsolatai a magyar nyelvvel

   A rövid publikáció bemutatja a 2025 októberében az Attila Nagykirály Hotel YouTube csatornáján publikált előadásom szövegét, amely a szöveg alján található.

   Rövid összefoglaló a magyar és penuti kapcsolatokról

  Amikor, annyi minden új történik a tudományban talán nem is oly meglepő a magyar nyelv összekapcsolása amerikai indián nyelvekkel. Tudni kell a Yale egyetem katalógusa szerint 4400 nyelv létezett csak Dél-Amerikában. Észak-Amerikában további 500 és Közép-Amerikában kb. 100 nyelv. Sajnos a közel 5.000 nyelv nagyobb része mára teljesen eltűnt. Az amerikai kontinensen több kisebb és nagyobb nyelvcsalád létezik/létezett ezen nyelvcsaládok közül kiemelkedő fontosságú az észak-amerikai penuti nyelvek nyelvi kapcsolatai a magyar és mezopotámiai nyelvekkel.

  Összehasonlító nyelvészeti kutatásaim kezdetei a penuti és magyar valamint ezen nyelvek mezopotámiai és ázsiai ősnyelvi kapcsolataiban már több mint tíz évre nyúlnak vissza. A munkáimat megelőzte a Hymes féle finn-penuti és Sadovszky ugor-kaliforniai penuti nyelvekkel való összekapcsolási kisérletek. Hozzá kell tennem a munkáim függetlenek Sadovszkytól. Az eddig három megjelent könyvemben a penuti nyelveknek a magyar nyelvvel való szó és nyelvtani megfelelései vannak kihangsúlyozva. Az első könyvem „A Nagy Ősanya Sarjai” címmel 2019-ben jelent meg a Móricz János Kulturális Egyesület kiadásában. Ezt követte 2022 év második felében két újabb könyvem pdf. formátumban „A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka és páez nyelvekkel”, valamint „Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között”, plusz pdf. formátumban elérhetővé vált „A Nagy Ősanya Sarjai” könyvem is.

1.Penuti nyelvek történelme

-A penuti nyelvek történelme 1913-ban kezdődött, amikor Dixon és Kroeber megalkotta az 5 kaliforniai nyelvcsalád -a mivók, kosztánó, jokuc, vintu és májdu összevonásából a penuti nyelvcsaládot. A penuti szó jelentése – kettő - ebből mivok és kosztanó nyelveken kettő jelentése: „UTI”, mindez a jokuc és májdu nyelveken: „PEN”.

-Sapir 1916-ban további oregoni nyelveket adott hozzá, ezzel bevezette a nyelvtudományba a kaliforniai és oregoni penuti megkülönböztetéseket.

-Újfent Sapir 1929-ben hozzákapcsolta a - fennsíki penuti, kalapuja-takelma és cimsián nyelveket - és megalkotta a mexikói penuti nyelvcsaládot.

-1935-ben Whorf tovább bővítette a penuti nyelvcsaládot, immár több közép és dél-amerikai nyelvek hozzákapcsolásával. A kompozíció neve makro-penuti, amelyet Swadesh 1953-ban és mások tovább erősítettek.

-1960-as, 70-es és 80-as években elkészültek az utolsó nyelvtani lejegyzések és szótárak a még létező penuti nyelvekről.

-1990-es években nagy visszhangot keltett Greenberg abszurd teóriája az egy amerikai indián „amerind” nyelvi eredet. A teória szerint az összes amerikai indián nyelv egy közös ősi proto-nyelvből ered.

 -Kenneth Whistler 1978-ban és 1980-ban az észak kaliforniai vintu nyelv eredetét Dél-Oregonba helyezte. (Az alap tézis: állat és növény nevek egyezései az oregoni penuti nyelvekkel).

-Nemsokkal ezután 1986-ban felfedezték a nagy számú megfeleléseket három kaliforniai nyelvcsalád - a mivók, kosztánó (uti nyelvek) és a jokuc között. Az új nyelvcsaládot Geoffrey Gamble 1991-ben javasolta és adta a jok-uti nevet. A jok-uti családot Catherine Callaghan is alátámasztotta, ezzel kezdetét vette egy reform a penuti nyelvekben, amely későbbiekben a „kaliforniai penuti” nyelvcsalád megszűnéséhez vezetett.

-Callaghan után DeLancey és Golla 1997-ben elfogadták a jok-uti nyelvcsaládot és a fennmaradó két „ex-kaliforniai penuti” nyelvcsaládot, a vintu és májdú nyelveket az oregoni és fennsíki csoportok közé helyezték.

-Liedtke 2007-ben hitelt érdemlően bizonyította, hogy a vintu nyelv a fennsíki penuti nyelvek része - rokonságban áll a dél-oregoni klamat és az oregoni valamint a washingtoni széheptin nyelvekkel. A penuti nyelvcsalád reformja tartalmazta - a takelma-kalapuja, csinuk és kajusz nyelvek kivonását a penuti nyelvcsaládból, amelynek elsődleges oka az elégtelen és hiányos dokumentációk a nyelvekről.

   A legészakibb penuti nyelv a cimsián Kanada és Alaszka déli csendes-óceáni partjain közel 7000 éve él azonos helyen. Az újabb archeo-genetikai kutatások szerint a népességük ezen dátummal kezdődően fokozatosan csökken, ennek magyarázata a cimsiánok őse, vagyis az őspenuti nép elvándorlása, asszimilálódása a szelis és vakas népek inváziója által. 5-6000 évvel ezelőtt az őspenuti őshaza immár az oregoni térségben volt. Az első kiválás és migráció Kaliforniába 4-5000 éve a proto-uti, majd ezt követte 3500 évvel ezelőtt a proto-jokuc migráció és 1500 évvel ezelőtt egy külön vintu és májdú migráció az észak-kaliforniai térségekbe.

2.Magyar és ázsiai ősnyelvi kapcsolatok a vintu nyelvvel

   A penuti vintu nyelv nyelvészeti fontosságai között első helyen áll a nagyszámú szó és nyelvtani megfelelései a magyar nyelvvel -szám szerint 660 elemről beszélhetünk. Ebből a 660 közös magyar - vintu elemből a sumérban 235, tokhárban 210 és 160-170 megfelelés található a hurri nyelvben. A felsorolt számok igazolják a penuti nyelvek ázsiai eredet feltevésem.

   Második fontossága kapcsolódik a penuti és a makro-penutinak nevezett (penuti-maja-mocsika-csipaja) nyelvekhez.

   Illik megemlíteni Sadovszky magyar származású amerikai tudós nevét, aki a „kaliforniai penuti” és az ob-ugor, így a magyar nyelv összekapcsolására tett kisérleteket 1976 és1996 között könyvek és publikációk sorozatában. A felhozott nagyszámú lexikális megfelelések a „kaliforniai penuti” nyelvcsalád megszűnésével és a Szibériából Kaliforniába érkező ugor csoportok hibásan megadott 2500 évvel ezelőtti migrációs dátuma miatt nem kapott széles körű elfogadást....

   2024 évben rekonstruáltam az őspenuti nyelvet itt kb. 170 elemről van szó, amelyek a magyar nyelvben is meg vannak, majd ez év 2025 elején egy új tanulmányban az academia.edu.com oldalon bemutattam az őspenuti elemek közös megfeleléseit a magyar-hurri-sumer és tokhár nyelvekkel. A publikáció szintén igazolja a penuti nyelvek mezopotámiai, eurázsiai eredetét....

   Szintén figyelemreméltó, hogy mind a négy - a hurri, sumer vagyis ku-mah-gar, tokhár és magyar – nyelvek nevében és a honfoglaló kéri és kürt magyar törzsek neveiben ott van a hur, kar, gar szó...

   A hurrik előző neve szubar volt, amely a későbbiekben szabir formában tért vissza, mint az ogurok vagyis a hurrik egyik törzse.

   A közép-volgai régióban élő csuvas nép tagjai között máig él a szabir eredet hagyománya, amelyet a 2022-ben elvégzett archeo-genetikai kutatások igazoltak. A csuvasok az ókori kaukázusi, közel-keleti és észak-mezopotámiai genomokat hordoznak (Salmon 2022. A csuvasok történelmi őseinek a genetikai térképe)....

3.Kulturális egyezések a penuti és a kárpát-medencei lengyeli kultúra között

   A közép-kaliforniai windmiller kultúra penuti népessége 4500 évvel ezelőtt és a vintuk a halottaikat ugyanúgy oldalt fektetve zsugorított testhelyzetben temették el, ahogyan a kárpát-medencei lengyeli kultúra népe. A vintuk és egyéb penuti népek Kaliforniában szintén hasonló formájú félig földbevájt kör alakú ceremoniális házakat használtak, ahogyan a lengyeli kultúra 7.000 évvel ezelőtt és az Aral-tavi keltiminar kultúra népe úgy 9/8000-tól -5500-ig. Az obszidiánnak kiemelkedő fontossága volt a vintuknál, a lengyeli és a keltiminar kultúrákban. A kagyló és dentálium csigahéjak a kereskedelem részét képezték és fizetőeszközként használták - úgy a Balkánon és Kárpát-medencében, mint Kaliforniában. A szarvas, a sas (sólyom) szintén nagy fontossággal bírtak a penuti népeknél, miként az ősi anatóliai és mezopotámiai népeknél, így az őseinknél is...

4.közös kulturális szavak a vintu és magyar nyelvek között

   A penuti népek és a vintuk szintén halász-vadász és gyűjtögetőkként vannak általában ismertek - ennek ellentmond néhány 19.-ik századi beszámoló - amelyek szerint a vintuk növényeket termesztettek. Legfőbbként ellentmondanak a vintu nyelvben azok a kulturális magyar szavak, amelyek egy fejlettebb mezőgazdaságot és állattenyésztést is ismert ázsiai (mezopotámiai) eredetet mutat.

-áru, árul = oruk (kagyló, fontos árucikk), -dug (ültet) = tika (d~t, g~k), -fej (tehenet) = bur (f~b, j~r), -hajt = haj, -kapa = k’apa, -kas = kash, - kása = kas, -kenyér = kanil (ny~n, r~l), -kerítés = kerít, leves = lupuk (v~p), -méz = mis (z~s), -tár, tárol = tal (r~l), - termeszt = tol, -vet = bat (v~b).

5.morfológiai megfelelések

   A penuti nyelvek nagyobb része agglutináló ergatív jellegekkel bír, amiként a hurri és sumér nyelvek is voltak. A vintu nyelv szintetikus, agglutináló nyelv, ahogyan a magyar nyelv is. A morfémák szavakban való kombinációja számos folyamatot foglal magában, pl. toldalékolást, előtagragozást, reduplikációt, magán és mássalhangzó ablaut használatot (Pitkin 1963). A magyar nyelv is használ előtagragozást, reduplikációt, korlátozott mennyiségben magán és mássalhangzó ablautot.

-Szórend:

   A vintu szórend szabad, a leggyakoribb forma az (SOV) alany-tárgy-ige, az (SVO) alany-ige-tárgy és megengedett az (OVS) tárgy-ige-alany is. A magyar nyelv szintén szabad szórendű, leggyakoribb forma az (SVO) alany-ige-tárgy, az (SOV) alany-tárgy-ige és a (OVS) tárgy-ige-alany is jelen van.

-Szótagszerkezet:

   A vintu szótagszerkezetekben a leggyakoribb formák a CVC (mássalhangzó -magánhangzó-mássalhangzó) és a CV. A magyar szótagszerkezet azonos CVC és CV.

-Személyes névmások:

-én = ni, -te = te, -ő = ?e, vagy a’-oo, -mi = me...

-Helyhatározók:

-alá, alatt = ?ahl-a, -benn, bent = bentu, -el, elé, előtt = le, -fenn, fent = panti, -kinn, kint = kenti, -le, lent = lenti

-Lokativusz esetek:

-inesszivusz: -ban, -ben = pan

-szuperesszivusz: -on, -en, -ön, -n = in

-szublativusz: -ra, -re = r, vagy ro

-ablativusz: -tól, -től = tay, vagy ti

-Komitatív-instrumentális eset:

-val, -vel = wil

-Tagadás:

nem = min

6. Fonológiai megfelelések és magyarázatai

-A magyar szókezdő és a szavak második mássalhangzójaként a b, p, f és v vintu megfelelői b, p és w (p’ és ph) mássalhangzók.

-A magyar szókezdő és második mássalhangzó cs, s, sz vintu megfelelői a ch, ch’, sh, s és x mássalhangzók.

-A magyar szókezdő és másodík mássalhangzó t és d vintu megfelelői: t és d...

-A magyar szókezdő g, k, h mássalhangzók vintu megfelelői a q, k és h mássalhangzók. Ezenkívül a magyar szókezdő g, k és h mássalhangzók vintu megfelelője gyakori esetekben az x mássalhangzó.

példák:

-hab = xop/xup „hab”.

-horkol = xor „horkol”.

-A magyar k mássalhangzó a vintu szavak szókezdő és második mássalhangzójaként néhány esetben lehetséges a ch és ch’ mássalhangzók.

példák:

-kancsal = ch’am „kancsal”.

-kupac = ch’upik „kupac”.

-A magyar g a szavak második mássalhangzójaként vintu megfelelője néhány esetben a ch mássalhangzó.

példák:

-függ, függeszt = pucha „akaszt, függeszt”.

-dagad = t’ich „dagad”.

-A magyar szókezdő gy mássalhangzó vintu megfelelője az y.

-A magyar szókezdő l mássalhangzó vintu megfelelői az l, hl és tl’ mássalhangzók.

-A magyar szókezdő j, ly mássalhangzó vintu megfelelője az l és y mássalhangzók.

-A magyar szókezdő nazális m, n, ny mássalhangzók vintu megfelelői az m és n mássalhangzók.

-A magyar szókezdő r mássalhangzó vintu megfelelői az r és l (hl és tl’) mássalhangzók. Az r mássalhangzó a szavak második mássalhangzójaként néhány esetben lehetséges az y mássalhangzó.

példák:

-akar = koy, kuya „akar”.

-gurul = kuy „gurul”.

-kerítés = q’Oy „kerítés”.

-A magyar szókezdő és második mássalhangzó z, zs vintu megfelelői az s, ch’ mássalhangzók.

-a magyar kettős ng, nd és nt mássalhangzók a szavak második mássalhangzójaként vintu megfelelője az m mássalhangzó.

példák:

-láng = lama „főz”.

-tündököl = tum „szemek”.

-sánta = ch’um „sánta lesz”.

elérhetőség: istvan234toth@gmail.com

videó:

https://youtu.be/IMP4QKByAsA?si=ecK5YhMMkNb_8g9a

A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és panuti nyelvekkel

 A magyar és ázsiai ősnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és penuti nyelvekben

Írta: Tóth István 

2024.

e-mail: istvan234toth@gmail.com

Ezen publikáció létrejötte a Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél című könyvem bővített formáját reprezentálja.

   A penuti nyelvek nagy fontossággal bírnak a magyar nyelv valós eredetének az igazolásában. A vintu nyelv lexikálísan több mint 650 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez. Morfológiailag szinte azonos a magyarral. Szintetikus, agglutináló nyelv. A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés előtagtagozással. Főbb szórend formák a SOV és az SVO, ritkábban az OVS is előfordul. A magyar nyelv szabad szórendű. A leggyakrabban használt forma az SVO, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések sokasága a magyar nyelvvel és, hogy az amerikai tudósok által bizonyítottan az őspenuti nyelv megjelenésének a dátuma az amerikai Oregon államban 5-6.000 évvel ezelőtti időkbe nyúlik vissza igazolja a magyar nyelv őssíbb és egyben eltérő eredetét az urali és finnugor nyelvektől.

   A vintu nyelvek a mára érvénytelenné vált standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a „kaliforniai penuti” nyelvekkel és kissé távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsíki penuti és egyébb külső penuti nyelvekkel.

A kaliforniai penuti nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-maidu (pen nyelvek), mivok-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivok-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet „pen” nyelveknek neveztek nem volt szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugalták, hogy a maidu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz (Callaghan 1997-2014, Golla és DelLancey 1997) a mivok és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a maidu egy-egy külön ágat, vagy részét képezi a fennsikí penuti nyelveknek (Liedtke 2007), amely kapcsolódík az oregoni penuti nyelvekhez és a kaliforniai jok-uti valamint a kanadai cimsián nyelvekhez. Az újabb csoportosításokban a Sapir, Swadesh, Greenberg és követőik által fémjelzett penuti nyelvcsaládban elhelyezett takelma-kalapuja, csinuk nyelvek és a kajusz nyelv már nem szerepelnek.

+ōspenuti 

A. fennsiki penuti nyelvek

I. szahaptin

1. szahaptin

-északkeleti, északnyugati és déli

2. nez perce

II. klamat-modok

-klamat és +modok

III. +molala

-+molala

IV. maidu

-maidu, konkov és niszenam

V. vintu

-vintu, nomlaki és patvin

B. jok-uti nyelvek

I. uti

1. mivok

-hegyi, siksági, tavi és parti mivok

2. kosztano (ohlone).

-rumszen, mucun, sta.cruz, csocsenyo stb.

II. jokuc

-völgyi, csukcsanszi, tulare stb.

C. oregon parti penuti nyelvek

I. +alszea

-+alszea, +jakona

II. +kusz

-+hanisz, +miluk

III. +sziuszlav?

D. cimsián nyelvek

1. parti cimsián 

2. niszka, gitkszan

 

   A penuti nyelveket beszélő nyelvek a modernizált csoportosításban négy fő csoportban vannak elhelyezve ennek alapján közel kétszáz ōspenuti szavat és morfológiai elemet  rekonstruáltam, amelyek megtalálhatóak a mai magyar nyelvben. 

-al, alá. 

ōspenuti: *al, *atl „alá”.

-alak. 

ōspenuti: *alak „baba, születés”. 

-anya. 

ōspenuti: *am(a) „anya”. 

-apa. 

ōspenuti: *ap „apa”.

-apály. 

ōspenuti: *ap? „apály”.

-ár, áradat. 

ōspenuti: Vl/r „ár, áradat”.

-árú

ōsfennsiki penuti: *olo, *oro „kagyló (fontos cserekereskedelmi árúcikk)”.

-asszony. 

ōspenuti: *uchu.n „asszony”. 

-át.

ōspenuti: *at, *ta „kimegy, keresztül”. 

-atya/tata. 

ōspenuti: *ta(h)t „apa”.... 

(bōvebben a Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között címmel publikált könyvemben)...

   A kutatások szerint az őspenuti, az ősvintu nyelv ősének közbenső állomásai Amerikában - Alaszka, Kanada és Oregon állam - parti és belső területei lehettek. Az őspenuti előzményei az amerikai kontinensen kivülről Eurázsiából származik abból az ősi ősnyelvi területről érkezhetett, mely 7-8.000 évvel ezelőtti időkben a Kárpát-medencétől Anatólián és Mezopotámián át a mai Mongólia és Kina határáig terjedt. Az ősnyelv központi területi magja valószinűleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában lehetett, ahol az első földműves és állattenyésztő kultúrák kialakultak és nagy valószínűséggel az ősi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthető. A magyar és a penuti nyelvek ebből az ősnyelvből erednek. Ezt támasztja alá a vintu nyelvben tömegesen fennmaradt kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelőík vannak, mint pl.: -árú, -bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -gyùrű, -gyűszű, -horol -hurol, -kapa, -kapu, -karika, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerítés, -kolomp, -köpül, -kotor, -kúp, -kürt, -kút, -leves, -őröl, -szab, -szitál, -sző, -tábla, -takaró, -tál, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák és -zseb szavaink.

   A könyvben bemutatásra kerülő közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel egy közös eurázsiai ősnyelvbe nyúlnak vissza, amelynek utód részét képezte a kihalt hurro-urartui, sumér és tokár nyelvek is. Ezen állításomat igazolja a könyvben bemutatásra került 650 lexikális elemből 273 megtalálható a sumér, 207 a tokár, 165 a hurri és 180 a csuvas (szabir-ogur) nyelvekben.

Lexikális egyezések:  

-a

*al „al, alá”.

-magyar: -al, -alá, -alatt

-ōspenuti: *al, *atl „alá”

-hurrita: *ali/e „közel hoz?” (Giampaolo). -sumer: *ala ”üledék” (ePSD 2006). -tokárA: *elã „fedél alatt” (Carling 2008). -csuvas (szabir): al „ás”.

*alak „alakot ölt”. 

-magyar: -alak

-ōspenuti: *alak „baba, születés”

-sumer: *alan „szobor, figura” (ePSD 2006). -tokárA: *alak „más?, másík?” (Adams 2013). -csuvas: ãlãk „ajtó?, kapu?”.

*ama „anya”

-magyar: -anya

-ōspenuti: *am(a) „anya”.

-hurrita: *ner „anya” (Kassian 2010). -sumer: *ama „anya” (ePSD 2006). -tokárB: mãcer „anya” (Adams 2013). -csuvas: anne „nagyanya”.

*apa, *ap „apa” 

-magyar: -apa

-ōspenuti: *ap(a)

-hurrita: *pab=ni „apa” (Dietrich 2010). -sumer: *abba „apa” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „apa”, -tokárB: -ãppa „apa” (Adams 2013).

*ap/b „apadó víz”.

-magyar: -apály.

-ōspenuti: *ap „apály”

-hurrita: *abi „árok” ( Laroche 1977). -utartu: *hub-i „völgy” (Ryan 2001). -sumer: *bal „száraz lesz” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „folyó, víz”, -tokárB: ãp „folyó, víz” (Adams 2013).

*Vl/r „ár, árad”.

-magyar: -ár, árad

-ōspenuti: *Vl/r „ár, árad”.

-urartu: *ilx „kifolyík”. -sumer: -illu „áradás” (ePSD 2006). -tokárB: *ãlme „tavaszi víz (áradást gōz)”, *àrte „csatorna” (Adams 2013).

*arV „tárolt árú”.

-magyar: -áru

-ōspenuti: *olo, *oro „kagyló, mint fontos árúcikk”

-hurrita: *ari „gabonatároló”, *ar-ad „ad” (Dietrich 2010). -urartu: *a-le „magtár”, *ar-du „ad” (Regan 2001). -sumer: *arah „raktár, magtár” (ePSD 2006).

*ashan „asszony”.

-magyar: -asszony

-ōspenuti: *uchu.n „asszony”

-hurrita: *ashti „asszony” (Wagner 2020). -tokárA: *sham „asszony”, -tokárB: *shana „asszony” (Adams 2013). 

*at „el, keresztūl...”

-magyar: -át

-ōspenuti: *at, *ta „keresztūl, kimegy”. 

-sumer: *ed „felfelé v. lefelé megy” (ePSD 2006). -tokárB: *at „el, messzire” (Adams 2013).

*at-a/e „apa”

-magyar, atya

-ōspenuti: *ta(h)t „apa”.

-hurrita: *att „apa” (Kassian 2010). -urartu: *ate- „apa” (Ryan 2001). -sumer: *adda „apa” (ePSD 2006). -tokárA: *ãtãl „férfi” (Blazek 2011). -csuvas: atte „nagyapa”.

Bővebben egy hamarosan megjelenő tanulmányban.

----------------------------

A könyveim megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com

Hivatkozások:

-Adams, Douglas, Q. A (2013). A Dictionary of the Tocharian B. 

-Biró Lajos https://www.angyalimenedek.hu/blog.php?mode=cikk&article=000091

-Dictionary of the Sumerian: http://psd.museum.upenn.edu/nepsd-frame.html

-Golla, Victor and DeLancey, Scott (1997). The Penutian Hypothesis: Retrospect and Prospect 

-Liedtke, Stefan (2007). https://linguistlist.org/issues/18.238/

-Pitkin, Harvey (1985). Wintu dictionary 

-Schlichter Alice (1981). Wintu dictionary 

-Shepherd, Alice (2006). Proto-Wintun

-Tóth István (2019 és 2022). A Nagy ōsanya sarjai, a penuti nyelvek rokonsága a magyar nyelvvel

-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka-csipaja és páez nyelvekkel

-Tóth István (2022). Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél ISBN: 878-65-00-53714-7

 

ANCU SY AMA SALI avagy A NAGY ŌS ANYA SARJAI

 A PENUTI NYELVEK ROKONSÁGA A MAGYAR NYELVVEL

2. kiadás

Könyv címe: Ancu Sy Ama Sali avagy A Nagy Ōsanya Sarjai

Írta és kiadta: Tóth István

Formátum: PDF.

Terjedelem: 147. oldal

Szerkesztette: Varga Zoltán

Kiadás éve és helye: 2022. Brazilia

ISBN: 978-65-00-53713-0

   A magyar nyelv szavai és kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében...

   Egy kicsiny csoport, melyet az amerikai szakirodalom penuti (peneut) összefoglaló néven jegyez egy a közép-európai és mezopotámiai kultúrális térségekbōl kiinduló népvándorlás következtében a Bering-szoroson átkelve 5500- 4000 éve elérte és belépett a kaliforniai San Francisco folyó delta térségébe. A könyvemben a saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi magyar nyelv és a penuti nyelvek közötti lexikális nyelvi kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a magyar és a penuti nyelvek között fenálló nyelvi rokonság tényét az eltelt több ezer év és  földrajzi távolság sem tudta törölni. ..

   Ma a penuti őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia államának középső és északi részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó jok-uti alcsoport (mivok és kosztano és jokuc) kapcsolódik a kaliforniai maidu és vintu, valamit a fennsíki és egyébb külsō penuti nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a penuti nyelvcsoportosulást, amelynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani elemek, amelyek a magyar nyelv szó és morfológiai készletében ma is megtalálhatóak....

Az Ancu Sy Ama Sali és további két új könyvem a penuti-magyar nyelvrokonságról kedvezményes áron megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com

https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/04/a-magyar-hieroglif-iras-jelnevei-az.html?m=1

https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/vintu-kultura.html?m=0

https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/penuti-magyar-nyelvrokonsag.html?m=0

https://istv-reg.blogspot.com/?m=0

https://pt.scribd.com/document/664573585/A-Nagy-%C5%8Csanya-Sarjai

KAPCSOLATOK A VINTU ÉS A MAGYAR NYELV KÖZÖTT

Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél címmel megjelent harmadik pdf. formátumú könyvem, amely közel 200 oldalon mutatja be az ōsi magyar és az észak-kaliforniai vintu nyelvek (vintu, nomlaki és patvim) között fenálló nyelvrokonság tényeit, külön fejezetekben felsorolva a fonológiai, nyelvtani és lexikális egyezéseket. ISBN: 878-65-00-53714-7

A vintu nyelv lexikálisan több mint 650 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez!!! Morfológiailag szinte azonos a magyarral, szintetikus, agglutináló nyelv! A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés elōtagragozással. A fōbb szórend formák a SOV és SVO , ritkábban az OVS is elōfordul. A magyar nyelv elsōsorban SVO szórendū, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések nagy száma a magyarral és, hogy bizonyítottan az ōspenuti nyelv érkezése Amerikába 5-6.000 évvel ezelōtti idōkbe nyúlik vissza egyben igazolja a magyar nyelv ōsibb és független eltérō eredetét az urali és finnugor nyelvektōl.

A vintu a fehér betelepülések elōtt Kalifornia legerōsebb népe volt. A becslések szerint közvetlenül az euro-amerikai kapcsolat felvétel elōtt a vintu nyelvcsalád beszélōinek a száma elérhette a 48-52.000 fōt, ebbōl a vintu népesség száma 27-32.000 lehetett.

A vintu nyelvek a standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a kaliforniai penuti nyelvekkel és távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsíki penuti és egyébb külsō penuti nyelvekkel.

A "kaliforniai penuti" nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-maidu (pen nyelvek), mivok-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivok-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet néha "pen nyelveknek" is neveznek nincs szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugalják, hogy a maidu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz a mivok és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a maidu egy-egy külön ágát képezi a penuti nyelveknek, amely kapcsolódík az oregoni és a kaliforniai jokuti valamint egyébb külsō penuti nyelvekhez.

Az ōspenuti, az ōsvintu nyelv közvetlen ōsének közbensō állomásai Amerikában: Alaszka, Kanada és Oregon állam parti területei voltak. Mint minden nyelvek, így az ōspenutinak is voltak elōzményei és ez az ōsnyelv az amerikai kontinensen kivülrōl Eurázsiából származik és csak hosszas vándorlások után érkezett a területre.  Az ōspenuti abból az ōsi ōsnyelvi területrōl érkezett, mely 7-8.000 évvel ezelōtti idōkben a Kárpát-medencétōl Anatólián és Mezopotámián át Kináig terjedt. Az ōsnyelv központi területi magja valószinüleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában volt, ahol az elsō földmūves és állattenyésztō kulturák kialakultak és nagy valószinūséggel az ōsi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthetō. A magyar és a penuti nyelvek ebbōl az ōsnyelvbōl erednek. 

A vintuk elsōsorban vadász és gyūjtögetōkként ismertek, azonban ennek ellentmond, hogy a vintu nyelvben tömegesen maradtak fenn olyan kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelōik vannak.

-földmūvelésre és állattenyésztésre utaló magyar kulturális szavak a vintu nyelvben: 

-bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, hajt, -horol -hurol, -kapa, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerítés, -kolomp, -köpül, -kotor, -kürt, -kút, -leves, -ōröl, -szab, -szitál, -szō, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák.

További magasabb kulturális szintet igazoló szavak: -csat, -csobak, -csobolyó, -csupor, -fed (fedél), -gyūrū, -gyūszū, -kapu, -karika, -köt, -kúp, -kupac, -pokróc, -szalag, -szenny, -tábla, -takaró, -tál, -zseb.. 

A könyvben bemutatásra került közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel több mint 8.000 évvel ezelōtti korokba nyúlnak vissza egy közös eurázsiai ōsnyelvbe. A vintu-magyar szavak egy részét képezi a hazai nyelvészek által helytelenül "belsō fejleménynek" tartott szavaink, melynek száma 65 és az "ismeretlen és vitatott eredetūek", számszerint 60 van a vintu nyelvben. A szóegyezés listában  levō 113 urali-finnugor és a 105 török eredetūnek tartott szavak megléte a magyar és a vintu nyelvben megerōsíti a magyar nyelv ōsibb nem urali-finnugor eredetét, ugyanis az ōspenuti kiválása az ōsnyelvbōl 

a megközelitōleges számitásaim szerint 7-8.000 éve történhetett és ezeket az urali-finnugor és török eredetūeknek + a belsō fejleményūeknek, valamint a vitatott és ismeretlen eredetūeknek tartott szavainkat magukkal vitték Amerikába....

(Az ōstörök (oguz ág) nyelvet i.e. 2.000-tōl 500-ig beszélhették, az urali nyelv a teória szerint i.e.4.000-ig  létezett, de valós indulási dátuma, léte és eredete soha nem nyert bizonyítást. Az ōsfinnugor nyelvet i.e. 4.000-tōl i.e. 3.000-ig beszélhették). Mint láthattuk ezek a nyelvek valószinūleg még csak nem is léteztek, amikor már ezeket a szavakat ōseink beszélték, beszélték és ezek a szavak a mi ōsi örökségünk és bizonyítékok arra, hogy nem vagyunk finnugorok.

További könyveim ismertetōje az alábbi linken: https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/penuti-magyar-nyelvrokonsag.html?m=1 .

A könyveim megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com

 

https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2023/05/kaliforniai-indian-sziklarajzok.html

Elérhetōség: istvan234toth@gmail.com

PENUTI-MAGYAR NYELVROKONSÁG