Emese a magyar
mitológia szerint az Árpád-házi uralkodó család ősanyja. A név a
legelfogadottabb (finnugorista) magyarázat szerint az ősmagyar „eme, ama”
– mai formában „anya” és a hozzáragasztott -s- kicsinyítő képzőt
figyelembevéve „anyácska” jelentésű. A szó a magyar nyelv legősibb
rétegéből származik és így az -s- kicsinyítő képzős magyarázatot el kell
vetni - helyette az „ős” szó régies, archaikus alakváltozatát - az „is/ise”,
vagy az „es/ese” kell elfogadnunk. Az ómagyar korban és a korai
nyelvemlékekben (pl. halotti beszédben „ise”, azaz „ős” alakban)
még ebben a formában létezett. Így az Emese név eredeti jelentése: „anyaős ~ ősanya” lesz, amelyben az „em” szó „anya” és az
ese” „ős” jelentésűek.
1.kép. Turulmadár
A középkori
történetíróink a magyarokat a Kárpát-medencébe vezető Álmos fejedelem
születését és nevét is anyja Emese csodálatos álmával hozzák kapcsolatba.
Anonymus szerint (3. fej.) Emese, Ügyek vezér felesége teherbe esett. Ebben az
állapotban álmot látott, úgy vélte, turulmadár képében „isteni látomás”
közelítette meg „reá szállva teherbe ejtette”. Azután úgy érezte, „méhéből
forrás fakad és ágyékából dicső királyok származnak, akik idegen földön
sokasodnak el”.
2.kép. Álmos vezér turulmadárral
A monda e
másodlagos alakjával szemben eredetileg az állatős mellett az emberős
ismeretlen, a megtermékenyítés pedig nem álom, hanem valóság. Belső -Ázsia és
Szibéria népei hasonló totemisztikus felfogással eredeztetik magukat vagy
sámánjaikat sastól, farkastól, tigristől stb., a totemisztikus állatősök pedig
a magyar mondához hasonlóan nemritkán álmában termékenyítik meg az ősanyát.
Emese álmának további motívuma, hogy – méhéből forrás fakad - a leszármazottai
idegen földön sokasodnak el. Kürosz perzsa király származásmondájával
párhuzamos, mint azt Hérodotosz és más görög források előadják. Ez a motívum a
keleti, elsősorban szibériai népek körében ismeretlen és Anonymus ismeretlen
forrásból illesztette a magyar történelembe.
3.kép. Emese álma egy turulmadárral
Juhász Gyula Emeseálma
című verse a magyar őstörténeti mondát, a turul legendáját és az Árpád-ház eredetmítoszát
dolgozza fel lírai formában. A verset először 1923 április 8-án közölte a Magyarság
című újság, később a költő Testamentom című kötetébe is bekerült. Emese
álma, amelyben egy isteni jel (a turulmadár) mutatja meg a jövendőt, és méhéből
dicső nemzet – a magyarság fakad. A vers stílusa: ősi keleti hangulatú
misztikus képekkel teli költemény.
JuhászGyula:Emeseálma
Ázsiai sátor mélyén, Ázsiai éjek éjén, Hulló csillag fénye mellett Álmodott Don vize mellett.
Szépanyánk volt, sorsok anyja, Álmodott föl-fölriadva, Megborzongott babonázva, Ázsiai éjszakába.
Szíve táján a jövendő, Lelke mélyén ősi erdő, Napnyugatra terjedendő, Melynek méhe sohse meddő.
Álmodott és látta kéjjel, Ágyékából messze, széjjel Hódító folyam dagadva Mint rohan borús Nyugatra.
Népek útján büszke haddal Söpri gátját diadallal, És föléje vén turulnak Védő szárnyai borulnak.
És az álom egyre mélyebb, Mélyebb, szörnyebb és sötétebb, Ősi folyam vérrel árad S égig nyúlnak szolgagátak!
Álom, álom, terhes álom, Messze ázsiai tájon, Mikor érsz már boldog véget Anyaálma Emesének?
A szerzőkönyveiéspublikációi:
-Tóth István (2022). A Nagy Ősanya Sarjai (könyv, pdf ). ISBN: 978-65-00-53713-0
-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka
és páez nyelvekkel (könyv, pdf.). ISBN: 978-65-00-53715-4
-Tóth István (2022). Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között
(könyv, pdf.). ISBN: 978-65-00-53714-7
-Tóth István (2026). A magyar , hurri és tokhár (ghur, oghur)
nyelvek megfelelései az amerikai penuti nyelvekkel – Correspondences of the
Hungarian, Hurrian, Tocharian (Ghur, Oghur) with American Penutian Languages
A magyar nemzet eredete – hunok, hunogurok és magyarok
Írta: Tóth István
2026
A magyar nép eredete érdekes és komplex történet. A különböző történelmi vagy legenda változatok mindig mutatják a társulást két fő néphez, amelyhez más törzsek is csatlakoztak. A történelem hajnalán ők közvetlenül kapcsolódtak a hurrikhoz, sumérokhoz és a szkítákhoz hozzájárulva szubartu, mitanni és az elamita népekhez. A hosszú ázsiai vándorlások után különböző migrációs hullámokban először mint hunok, onogurok, majd később magyarok tesznek betöréseket az európai történelembe. A tény, hogy a nemzet széles körben ismert két különböző néven – magyar és hungár. A vita ma is fennáll, hogy a magyarok hunok vagy sem. Vannak elemek, amelyek azt sugallják, hogy a magyarok és hunok egy és ugyanaz a nép volt az ókori Mezopotámiában és hogy a korai idők különböző szakaszaiban vándoroltak és váltak, fejlődtek egymástól függetlenül önálló csoportokká, bár a kapcsolat egymással mindig megmaradt. Hagyományosan, adva a nevet az eredeti állománynak, amely önmaga keveréke a hurriknak és szkítáknak és bármely legyen a név hun vagy magyar másodlagos jelentéségű, bár a magyar úgy tűnik régebbi. Mindazonáltal a magyar lett a neve az egyik ágnak, míg a hun az egésznek. Ebből adódóan tudjuk, hogy a magyarok, mint az egyik hun törzs, valószínűleg a mitanni, hurri/ szubar eleme a szkíta törzseknek, amelyből később a hunok lesznek.
1. kép. hurrik, vagyis ugorok Mezopotámiában
Más nyelvekben általában mindkét névvel azonosítják a magyar nemzetet. Általában elfogadott, hogy a Hungária név kapcsolódik a hun népekhez. Amikor i. sz. 895-896 évben a magyarok keletről érkezett sokasága elkezdte a portyázásokat Nyugat-Európa ellen ők voltak az úgynevezett „hungars”, nem magyarok. Természetesen a hungarus nem igazán hun; és bár a két név hasonlít egymásra van egy hozzáadott „g” a hun népnévhez.
2. kép. A képen Thuróczy - Chronica Hungarorum kódex egy részlete látható.
A latin nyelven írott Chronica Hungarorum (Thuróczy 1488) szerzői szerint összefüggés van Attila és a magyar királyok között. A szövegekben a „hunni” vagy „hungri” kifejezés a szokásos magyar fordítás szerint „hunok, azaz a magyarok”. A krónika utal a nemzet két ősére a két bibliai pátriárkára Nimródra „nagy vadász Elóhim előtt” és Magóg fiára Yephetre a szkiták ősére. Ninród felesége volt Enéh és két fia Hunor és Magor. Egyszer elmentek vadászni és egy fehér nőstény szarvas elvezette őket új földekre a Maiotis mocsarakhoz. A legenda szerint a magyar nemzet onnan jött. Mindazonáltal a „hungarus” név lehet más eredetű.
Az európai hun birodalom bukása után Attila fia Irnak a Volga-Don területén átszervezte a hun hordákat.
A bolgár történelem szerint Asparuch, aki az Irnak vérvonalhoz tartozott i. sz. 681-ben alapítója volt a balkáni Bulgáriának. Irnak egy új törzsi szövetséget szervezett a Maiotis régióban. A bolgár törzsek közötti kapcsolatot nevezzük onogur/ hunogur szövetségnek. Az „ogur” azt jelenti: tíz törzs, vagy tíz nyíl. Valójában eredetileg a hurri (khur, ghur) népet – az eredetet szimbolizálta. A tíz törzs a hun népek szövetsége ( vagy túlnyomórészt a hunoké), ők az úgynevezett „hun ogurok”, vagyis hun törzsek. Ezért a „Hungaria” név származhat a hunogurból és a hun szóból, így a hiányzó „g” most megmagyarázható. Egyes magyar történészek túl óvatosan a hun-magyar kapcsolatokkal azt sugallják, hogy Magyarország „Hungária” neve az onogur szóból származik és hogy a „h” csak egy későbbi kiegészítés. Sőt néhány nyelvben a kezdő „h” betű hiányzik, mint pl. A német „Ungarisch” és a román „Ungur”. Továbbá szintén néhány történész szerint, így lehetséges az azonosítása a hunoknak a xiungnukkal (vagy hsiung-nu).
3. kép. Ujgur férfi
Mindazonáltal van egy másik nép Kínában, amely szorosan kapcsolódik a hunokhoz és a legutóbbi felfedezések azt mutatják, hogy csodálatos hasonlóságok vannak a magyarokkal. Ők az ujgurok, akiknek a földjén van történetileg az úgynevezett „Dzhungharia”. Az ujgurok fontos szerepet játszottak az ázsiai hun birodalom mintegy hat évszázadában, majd a Kok Turk királyságban, ahonnan a kazárok származnak. Az ujgurok úgy tűnik a keleti megfelelőik a magyaroknak. Az ujgur régészeti bizonyítékok fontosak, hogy megerősítsék a hun-magyar kapcsolatokat, jóváírják az eredeti számla történetet, amelyből a magyar legendák születtek.
4.kép. Kézai Simon által kiadott „Gesta Hungarorum”
Két fő mitikus számla a magyarok eredetét illetően - az egyik a „fehér szarvas” legendája, amely leírja Nimród fiainak Hunor és Magor történetét. Egy nőstény szarvast üldöznek, amely elvezette őket egy idegen országba és ott eltűnt nyom nélkül. A csalódott vadászok találkoztak az alánok hercegnőivel, akiket elraboltak és feleségül vettek. Így lettek a hunok és a magyarok ősei. Egy másik változata a legendának (Kézai Simon „Gesta Hungarorum”) - amely szerint, amikor a két testvér megérkezett a Maiotis mocsarakhoz - látták a föld alkalmas az állattenyésztésre, ott letelepedtek. Néhány év elteltével összeházasodtak az alánok fejedelmének két lányával és így lettek a hunok ősei. Ez a legenda mindkét változatában elismeri egy harmadik félt az alánokat, akik ténylegesen hozzájárultak a modern magyarok etnogeneziséhez. A szarvas a releváns a szkíta mitológiában (mj. a legenda szerint a szkíták a magyarok ősei). A második számla szerint a legendás „Turul” sumér eredetű. A „Turul” a szimbóluma a hun-magyar Árpád-háznak. A mitikus történet elmondja, hogy Ügyek leszármazottja volt a szkíta Magóg királynak és feleségül vette Emesét a sumér hercegnőt, akivel egy „Turul” jött le az égből és termékennyé tette őt, utána született Álmos a magyarok fejedelme. Ugyanebben a vízióban látta a király leszármazottaít egy távoli nyugati földön. Ennek a legendának a legfontosabb jellemzője, hogy jóváírja a magyarok sumér eredetét, hogy Álmos sötét bőrű, fekete szemű volt (úgy tűnik megmagyarázhatatlan, hogy a magyarok és szerencsének közös őse Kush, de az eredeti nemzetek nagyon kevesen voltak a földtörténelem hajnalán, de később egyre változatosabbak lettek a népek migrációs keveredése által). Figyelemreméltó az a tény, hogy a modern magyar nyelvben Álmos név azt jelenti, hogy álmos, álmodozó. Az ősi ugor formája az álom szónak Adom, Ádám volt. Álmos volt Árpád apja és az alapítója a modern Magyarországnak. A magyarok ma magukat „magyarnak” nevezik. Ez a név kapcsolódik az ősi Magar földhöz, a matiánusokhoz, vagy más néven a mitanni emberekhez Észak-Mezopotámiában. Azonban mivel a mítosz hangsúlyosabban említette az ősi sumér eredetet, érdemes megjegyezni, hogy a sumérok önmagukat és nyelvüket „emegir” néven nevezték.
A magyar (megyer) volt a vezető törzs a szövetségben, amely i. sz. 895-96-ban elfoglalta a Kárpát-medencét. Ott találták az a avarokat és a hunogurok maradékait a bolgárokat.
A hunogurok és a magyarok megoszlottak egy hosszú távú kapcsolatban a Kazár birodalomban, legyen az szövetség vagy rivalizálás a magyarok először szövetkeztek a kazárok ellen a hunogur/ bolgár törzsekkel, majd egy későbbi időszakban a kazárok ellen lázadó kabarok és hunogur klánok csatlakoztak a magyarokhoz. A „hunogur” kifejezést gyakran használják egyenértékűvel a bolgárral, ami nem teljesen pontos. A bolgárok sokáig voltak uralkodó pozícióban a hunogur összeségben, de a későbbi időkben a hunogurok lezárták a szövetséget a magyarokkal. A magyarok törzsszövetséget szerveztek hét törzsből. A hét magyarok szövetsége volt a határokat védő szövetségese a Kazár birodalomnak főleg Bulan és Ovadyah királyok uralkodása idején. A hét magyar szövetség törzsei: jenő, kér, keszi, kürt-gyarmat, megyer, nyék és tarján, amelyhez később a kabarok három törzse csatlakozott. Néhány törzs valószínűleg része volt az onogur szövetségnek, következésképpen a magyarok vették át a vezetést a hunoguroktól és elkezdtek nyugati irányban mozogni.
5.kép. magyar honfoglalás
A migráció a Kazár birodalomból és Levédiából a mai Magyarországon fejeződött be. A Kazár birodalom bukása után sok kazár keresett menedéket a régi riválisnál és szövetségesnél. Más csoportok, mint pl. jazigok (szarmaták), kipcsákok (kunok) beolvadtak a modern magyar nemzetbe. Annak ellenére, hogy a magyarok legtöbbje nyugatra vándorolt, sokan a Kaukázusban maradtak és mások északra költöztek a Volgai bolgár birodalom területére és az Ural-hegységbe a mai Baskíriába. A hét magyar törzsi névből négy yeney/ jenő, djurmati/ gyarmat, tanyán/ tarján és gírey/ kér ma is megtalálható Baskíriában. A modern baskírok eléggé különböznek az eredeti állománytól, nagyrészt megtizedelődtek a tatárjárás idején és asszimilálódtak a török népekbe. A végleges kialakulása a magyar nemzetnek a dunai térségben lezárult a magyar letelepedéssel. Mindazonáltal a Kárpát-medencében, általában Erdélyben van egy egységes magyar társadalom, amely történelmileg nem kapcsolódik a hét magyar törzsszövetséghez – ők a székelyek - fő etnikai eleme a romániai magyar kisebbségnek. Teljesen elismert magyarok - saját hagyományaik szerint ők hunok – tehát kifejezetten megerősített a magyar személyazonosságuk, mint hun törzs. A legenda eredetüket azonosítja Irnakkal (Attila fia) egy régi legendás hőssel Csabával. A saját őseik eredete visszanyúlik a sokkal fiatalabb korokba, kapcsolatos nem csak a hunokkal, de a hurrikkal és a sumérokkal is. A népi hagyomány szerint, miután Attila birodalma összeomlott, a legfontosabb és legkedvesebb fia Írnak (Csaba királyfi) vezette őket. Ők magukat Csaba hadseregének a leszármazottainak tartják. A székelyek eredete kérdése történelmi vitáknak. Annyi bizonyos, hogy ők letelepedtek a Kárpát-medencében a korai időkben előtte, hogy a hét magyar törzs elhagyta hazáját Kazáriában és Levédiában, még mielőtt a bolgárok elérték a Balkánt. A székely források tudományos beszámolója szerint ők hunok voltak. Amikor a magyarok találkoztak velük találtak egy embert, aki ugyanazt a nyelvet beszélte és ugyanolyan rovásírás rendszert, az úgynevezett hun/ magyar/ székely rovásírást használta.
6. kép. „Tarihi Üngürüs” címlapképe.
A „Tarihi Üngürüs” megerősíti a nagy affinitását a két népnek. A közös nyelv egy figyelemre méltó tény, tekintve arra, hogy földrajzilag elkülönültek egymástól legalább három vagy négy évszázada.
Összegezve elmondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a magyarok eredetileg hunok és valószínűleg az egyike a hunogur törzseknek. Következésképpen nagyon szorosan kapcsolódnak a bolgárokhoz.
Írta: Tóth István 2016-2026.
Megjelenés dátuma: 2026
Referenciák és irodalom:
-Tóth István (2022). A Nagy Ősanya Sarjai (könyv, pdf.)
-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka és páez nyelvekkel (könyv, pdf.)
-Tóth István (2022). Kapcsolatok a magyar és vintu nyelvek között (könyv, pdf.)
-Tóth István (2025). A rekonstruált őspenuti nyelv egyezései az eurázsiai ősnyelvekkel:
A vintu és a penuti nyelvek kapcsolatai a magyar nyelvvel
A rövid publikáció bemutatja a 2025 októberében az Attila Nagykirály Hotel YouTube csatornáján publikált előadásom szövegét, amely a publikáció alján található.
Rövid összefoglaló a magyar és penuti kapcsolatokról
Amikor, annyi minden új történik a tudományban talán nem is oly meglepő a magyar nyelv összekapcsolása amerikai indián nyelvekkel. Tudni kell a Yale egyetem katalógusa szerint 4400 nyelv létezett csak Dél-Amerikában. Észak-Amerikában további 500 és Közép-Amerikában kb. 100 nyelv. Sajnos a közel 5.000 nyelv nagyobb része mára teljesen eltűnt. Az amerikai kontinensen több kisebb és nagyobb nyelvcsalád létezik/létezett ezen nyelvcsaládok közül kiemelkedő fontosságú az észak-amerikai penuti nyelvek nyelvi kapcsolatai a magyar és mezopotámiai nyelvekkel.
Összehasonlító nyelvészeti kutatásaim kezdetei a penuti és magyar valamint ezen nyelvek mezopotámiai és ázsiai ősnyelvi kapcsolataiban már több mint tíz évre nyúlnak vissza. A munkáimat megelőzte a Hymes féle finn-penuti és Sadovszky ugor-kaliforniai penuti nyelvekkel való összekapcsolási kisérletek. Hozzá kell tennem a munkáim függetlenek Sadovszkytól. Az eddig három megjelent könyvemben a penuti nyelveknek a magyar nyelvvel való szó és nyelvtani megfelelései vannak kihangsúlyozva. Az első könyvem „A Nagy Ősanya Sarjai” címmel 2019-ben jelent meg a Móricz János Kulturális Egyesület kiadásában. Ezt követte 2022 év második felében két újabb könyvem pdf. formátumban „A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka és páez nyelvekkel”, valamint „Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között”, plusz pdf. formátumban elérhetővé vált „A Nagy Ősanya Sarjai” könyvem is.
1.Penuti nyelvek történelme
-A penuti nyelvek történelme 1913-ban kezdődött, amikor Dixon és Kroeber megalkotta az 5 kaliforniai nyelvcsalád -a mivók, kosztánó, jokuc, vintu és májdu összevonásából a penuti nyelvcsaládot. A penuti szó jelentése – kettő - ebből mivok és kosztanó nyelveken kettő jelentése: „UTI”, mindez a jokuc és májdu nyelveken: „PEN”.
-Sapir 1916-ban további oregoni nyelveket adott hozzá, ezzel bevezette a nyelvtudományba a kaliforniai és oregoni penuti megkülönböztetéseket.
-Újfent Sapir 1929-ben hozzákapcsolta a - fennsíki penuti, kalapuja-takelma és cimsián nyelveket - és megalkotta a mexikói penuti nyelvcsaládot.
-1935-ben Whorf tovább bővítette a penuti nyelvcsaládot, immár több közép és dél-amerikai nyelvek hozzákapcsolásával. A kompozíció neve makro-penuti, amelyet Swadesh 1953-ban és mások tovább erősítettek.
-1960-as, 70-es és 80-as években elkészültek az utolsó nyelvtani lejegyzések és szótárak a még létező penuti nyelvekről.
-1990-es években nagy visszhangot keltett Greenberg abszurd teóriája az egy amerikai indián „amerind” nyelvi eredet. A teória szerint az összes amerikai indián nyelv egy közös ősi proto-nyelvből ered.
-Kenneth Whistler 1978-ban és 1980-ban az észak kaliforniai vintu nyelv eredetét Dél-Oregonba helyezte. (Az alap tézis: állat és növény nevek egyezései az oregoni penuti nyelvekkel).
-Nemsokkal ezután 1986-ban felfedezték a nagy számú megfeleléseket három kaliforniai nyelvcsalád - a mivók, kosztánó (uti nyelvek) és a jokuc között. Az új nyelvcsaládot Geoffrey Gamble 1991-ben javasolta és adta a jok-uti nevet. A jok-uti családot Catherine Callaghan is alátámasztotta, ezzel kezdetét vette egy reform a penuti nyelvekben, amely későbbiekben a „kaliforniai penuti” nyelvcsalád megszűnéséhez vezetett.
-Callaghan után DeLancey és Golla 1997-ben elfogadták a jok-uti nyelvcsaládot és a fennmaradó két „ex-kaliforniai penuti” nyelvcsaládot, a vintu és májdú nyelveket az oregoni és fennsíki csoportok közé helyezték.
-Liedtke 2007-ben hitelt érdemlően bizonyította, hogy a vintu nyelv a fennsíki penuti nyelvek része - rokonságban áll a dél-oregoni klamat és az oregoni valamint a washingtoni széheptin nyelvekkel. A penuti nyelvcsalád reformja tartalmazta - a takelma-kalapuja, csinuk és kajusz nyelvek kivonását a penuti nyelvcsaládból, amelynek elsődleges oka az elégtelen és hiányos dokumentációk a nyelvekről.
A legészakibb penuti nyelv a cimsián Kanada és Alaszka déli csendes-óceáni partjain közel 7000 éve él azonos helyen. Az újabb archeo-genetikai kutatások szerint a népességűk ezen dátummal kezdődően fokozatosan csökken, ennek magyarázata a cimsiánok őse, vagyis az őspenuti nép elvándorlása, asszimilálódása a szelis és vakas népek inváziója által. 5-6000 évvel ezelőtt az őspenuti őshaza immár az oregoni térségben volt. Az első kiválás és migráció Kaliforniába 4-5000 éve a proto-uti, majd ezt követte 3500 évvel ezelőtt a proto-jokuc migráció és 1500 évvel ezelőtt egy külön vintu és májdú migráció az észak-kaliforniai térségekbe.
2.Magyar és ázsiai ősnyelvi kapcsolatok a vintu nyelvvel
A penuti vintu nyelv nyelvészeti fontosságai között első helyen áll a nagyszámú szó és nyelvtani megfelelései a magyar nyelvvel -szám szerint 680 elemről beszélhetünk. Ebből a 660 közös magyar - vintu elemből a sumérban 235, tokhárban 210 és 200 megfelelés található a hurri nyelvben. A felsorolt számok igazolják a penuti nyelvek ázsiai eredet feltevésem.
Második fontossága kapcsolódik a penuti és a makro-penutinak nevezett (penuti-maja-mocsika-csipaja) nyelvekhez.
Illik megemlíteni Sadovszky magyar származású amerikai tudós nevét, aki a „kaliforniai penuti” és az ob-ugor, így a magyar nyelv összekapcsolására tett kisérleteket 1976 és 1996 között könyvek és publikációk sorozatában. A felhozott nagyszámú lexikális megfelelések a „kaliforniai penuti” nyelvcsalád megszűnésével és a Szibériából Kaliforniába érkező ugor csoportok hibásan megadott 2500 évvel ezelőtti migrációs dátuma miatt nem kapott széles körű elfogadást....
2024 évben rekonstruáltam az őspenuti nyelvet itt kb. 170 elemről van szó, amelyek a magyar nyelvben is meg vannak, majd ez év 2025 elején egy új tanulmányban az academia.edu.com oldalon bemutattam az őspenuti elemek közös megfeleléseit a magyar-hurri-sumer és tokhár nyelvekkel. A publikáció szintén igazolja a penuti nyelvek mezopotámiai, eurázsiai eredetét....
Szintén figyelemreméltó, hogy mind a négy - a hurri, sumer vagyis ku-mah-gar, tokhár és magyar – nyelvek nevében és a honfoglaló kéri és kürt magyar törzsek neveiben ott van a hur, kar, gar szó...
A hurrik előző neve szubar volt, amely a későbbiekben szabir formában tért vissza, mint az ogurok vagyis a hurrik egyik törzse.
A közép-volgai régióban élő csuvas nép tagjai között máig él a szabir eredet hagyománya, amelyet a 2022-ben elvégzett archeo-genetikai kutatások igazoltak. A csuvasok az ókori kaukázusi, közel-keleti és észak-mezopotámiai genomokat hordoznak (Salmon 2022. A csuvasok történelmi őseinek a genetikai térképe)....
3.Kulturális egyezések a penuti és a kárpát-medencei lengyeli kultúra között
A közép-kaliforniai windmiller kultúra penuti népessége 4500 évvel ezelőtt és a vintuk a halottaikat ugyanúgy oldalt fektetve zsugorított testhelyzetben temették el, ahogyan a kárpát-medencei lengyeli kultúra népe. A vintuk és egyéb penuti népek Kaliforniában szintén hasonló formájú félig földbe vájt kör alakú ceremoniális házakat használtak, ahogyan a lengyeli kultúra 7.000 évvel ezelőtt és az Aral-tavi keltiminar kultúra népe úgy 9/8000-tól -5500-ig. Az obszidiánnak kiemelkedő fontossága volt a vintuknál, a lengyeli és a keltiminar kultúrákban. A kagyló és dentálium csigahéjak a kereskedelem részét képezték és fizetőeszközként használták - úgy a Balkánon és Kárpát-medencében, mint Kaliforniában. A szarvas, a sas (sólyom) szintén nagy fontossággal bírtak a penuti népeknél, miként az ősi anatóliai és mezopotámiai népeknél, így az őseinknél is...
4.közös kulturális szavak a vintu és magyar nyelvek között
A penuti népek és a vintuk szintén halász-vadász és gyűjtögetőkként vannak általában ismertek - ennek ellentmond néhány 19.-ik századi beszámoló - amelyek szerint a vintuk növényeket termesztettek. Legfőbbként ellentmondanak a vintu nyelvben azok a kulturális magyar szavak, amelyek egy fejlettebb mezőgazdaságot és állattenyésztést is ismert ázsiai (mezopotámiai) eredetet mutat.
A penuti nyelvek nagyobb része agglutináló ergatív jellegekkel bír, amiként a hurri és sumér nyelvek is voltak. A vintu nyelv szintetikus, agglutináló nyelv, ahogyan a magyar nyelv is. A morfémák szavakban való kombinációja számos folyamatot foglal magában, pl. toldalékolást, előtagragozást, reduplikációt, magán és mássalhangzó ablaut használatot (Pitkin 1963). A magyar nyelv is használ előtagragozást, reduplikációt, korlátozott mennyiségben magán és mássalhangzó ablautot.
-Szórend:
A vintu szórend szabad, a leggyakoribb forma az (SOV) alany-tárgy-ige, az (SVO) alany-ige-tárgy és megengedett az (OVS) tárgy-ige-alany is. A magyar nyelv szintén szabad szórendű, leggyakoribb forma az (SVO) alany-ige-tárgy, az (SOV) alany-tárgy-ige és a (OVS) tárgy-ige-alany is jelen van.
-Szótagszerkezet:
A vintu szótagszerkezetekben a leggyakoribb formák a CVC (mássalhangzó -magánhangzó-mássalhangzó) és a CV. A magyar szótagszerkezet azonos CVC és CV.
-alá, alatt = ?ahl-a, -benn, bent = bentu, -el, elé, előtt = le, -fenn, fent = panti, -kinn, kint = kenti, -le, lent = lenti
-Lokativusz esetek:
-inesszivusz: -ban, -ben = pan
-szuperesszivusz: -on, -en, -ön, -n = in
-szublativusz: -ra, -re = r, vagy ro
-ablativusz: -tól, -től = tay, vagy ti
-Komitatív-instrumentális eset:
-val, -vel = wil
-Tagadás:
nem = min
6. Fonológiai megfelelések és magyarázatai
-A magyar szókezdő és a szavak második mássalhangzójaként a b, p, f és v vintu megfelelői b, p és w (p’ és ph) mássalhangzók.
-A magyar szókezdő és második mássalhangzó cs, s, sz vintu megfelelői a ch, ch’, sh, s és x mássalhangzók.
-A magyar szókezdő és másodík mássalhangzó t és d vintu megfelelői: t és d...
-A magyar szókezdő g, k, h mássalhangzók vintu megfelelői a q, k és h mássalhangzók. Ezenkívül a magyar szókezdő g, k és h mássalhangzók vintu megfelelője gyakori esetekben az x mássalhangzó.
példák:
-hab = xop/xup (hab).
-horkol = xor (horkol).
-A magyar k mássalhangzó a vintu szavak szókezdő és második mássalhangzójaként néhány esetben lehetséges a ch és ch’ mássalhangzók.
példák:
-kancsal = ch’am (kancsal).
-kupac = ch’upik (kupac).
-A magyar g a szavak második mássalhangzójaként vintu megfelelője néhány esetben a ch mássalhangzó.
példák:
-függ, fűggeszt = pucha (akaszt, fűggeszt)..
-dagad = t’ich (dagad).
-A magyar szókezdő gy mássalhangzó vintu megfelelője az y.
-A magyar szókezdő l mássalhangzó vintu megfelelői az l, hl és tl’ mássalhangzók.
-A magyar szókezdő j, ly mássalhangzó vintu megfelelője az l és y mássalhangzók.
-A magyar szókezdő nazális m, n, ny mássalhangzók vintu megfelelői az m és n mássalhangzók.
-A magyar szókezdő r mássalhangzó vintu megfelelői az r és l (hl és tl’) mássalhangzók. Az r mássalhangzó a szavak második mássalhangzójaként néhány esetben lehetséges az y mássalhangzó.
példák:
-akar = koy, kuya (akar).
-gurul = kuy (gurul).
-kerítés = q’Oy (kerítés).
-A magyar szókezdő és második mássalhangzó z, zs vintu megfelelői az s, ch’ mássalhangzók.
-a magyar kettős ng, nd és nt mássalhangzók a szavak második mássalhangzójaként vintu megfelelője az m mássalhangzó.
Ezen publikáció létrejötte a "Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél" című könyvem bővített formáját reprezentálja.
A penuti nyelvek nagy fontossággal bírnak a magyar nyelv valós eredetének az igazolásában. A vintu nyelv lexikálísan több mint 680 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez. Morfológiailag szinte azonos a magyarral. Szintetikus, agglutináló nyelv. A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés előtagtagozással. Főbb szórend formák a SOV és az SVO, ritkábban az OVS is előfordul. A magyar nyelv szabad szórendű. A leggyakrabban használt forma az SVO, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések sokasága a magyar nyelvvel és, hogy az amerikai tudósok által bizonyítottan az őspenuti nyelv megjelenésének a dátuma az amerikai Oregon államban 5-6.000 évvel ezelőtti időkbe nyúlik vissza igazolja a magyar nyelv ősíbb és egyben eltérő eredetét az urali és finnugor nyelvektől.
A vintu nyelvek a mára érvénytelenné vált standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a „kaliforniai penuti” nyelvekkel és kissé távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsíki penuti és egyéb külső penuti nyelvekkel.
A kaliforniai penuti nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-májdu (pen nyelvek), mivók-kosztáno (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivók-kosztáno) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet „pen” nyelveknek neveztek nem volt szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugallták, hogy a májdu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz (Callaghan 1997-2014, Golla és DelLancey 1997) a mivók és a kosztáno nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a májdu egy-egy külön ágat, vagy részét képezi a fennsíkí penuti nyelveknek (Liedtke 2007), amely kapcsolódik az oregoni penuti nyelvekhez és a kaliforniai jok-uti, valamint a kanadai cimsián nyelvekhez. Az újabb csoportosításokban a Sapir, Swadesh, Greenberg és követőik által fémjelzett penuti nyelvcsaládban elhelyezett takelma-kalapuja, csinuk nyelvek és a kajusz nyelv már nem szerepelnek.
+őspenuti
A. fennsiki penuti nyelvek
I. szahaptin
1. szahaptin
-északkeleti, északnyugati és déli
2. nez perce
II. klamat-modok
-klamat és +modok
III. +molala
-+molala
IV. májdu
-májdu, konkov és niszenam
V. vintu
-vintu, nomlaki és patvin
B. jok-uti nyelvek
I. uti
1. mivók
-hegyi, siksági, tavi és parti mivok
2. kosztáno (ohlone).
-rumszen, mucun, sta.cruz, csocsenyo stb.
II. jokuc
-völgyi, csukcsanszi, tulare stb.
C. oregon parti penuti nyelvek
I. +alszea
-+alszea, +jakona
II. +kusz
-+hanisz, +miluk
III. +sziuszlav?
D. cimsián nyelvek
1. parti cimsián
2. niszka, gitkszan
A penuti nyelveket beszélő nyelvek a modernizált csoportosításban négy fő csoportban vannak elhelyezve ennek alapján közel kétszáz őspenuti szavat és morfológiai elemet rekonstruáltam, amelyek megtalálhatóak a mai magyar nyelvben.
(bővebben a "Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között" címmel 2022-ben publikált könyvemben)...
A kutatások szerint az őspenuti, az ősvintu nyelv ősének közbenső állomásai Amerikában - Alaszka, Kanada és Oregon állam - parti és belső területei lehettek. Az őspenuti előzményei az amerikai kontinensen kivülről Eurázsiából származik abból az ősi ősnyelvi területről érkezhetett, mely 7-8.000 évvel ezelőtti időkben a Kárpát-medencétől Anatólián és Mezopotámián át a mai Mongólia és Kina határáig terjedt. Az ősnyelv központi területi magja valószinűleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában lehetett, ahol az első földműves és állattenyésztő kultúrák kialakultak és nagy valószínűséggel az ősi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthető. A magyar és a penuti nyelvek ebből az ősnyelvből erednek. Ezt támasztja alá a vintu nyelvben tömegesen fennmaradt kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelőík vannak, mint pl.: -árú, -bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -gyűrű, -gyűszű, -horol -hurol, -kapa, -kapu, -karika, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerítés, -kolomp, -köpül, -kotor, -kúp, -kürt, -kút, -leves, -őröl, -szab, -szitál, -sző, -tábla, -takaró, -tál, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák és -zseb szavaink.
A könyvben bemutatásra kerülő közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel egy közös eurázsiai ősnyelvbe nyúlnak vissza, amelynek utód részét képezte a kihalt hurro-urartui, sumér és tokhár nyelvek is. Ezen állításomat igazolja a könyvben bemutatásra került 650 lexikális elemből 273 megtalálható a sumér, 207 a tokhár, 165 a hurri és 180 a csuvas (szabir-ogur) nyelvekben.
Könyv címe: Ancu Sy Ama Sali avagy A Nagy Ősanya sanya Sarjai
Írta és kiadta: Tóth István
Formátum: PDF.
Terjedelem: 147. oldal
Szerkesztette: Varga Zoltán
Kiadás éve és helye: 2022. Brazília
ISBN: 978-65-00-53713-0
"A magyar nyelv szavai és kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében"...
Egy kicsiny csoport, melyet az amerikai szakirodalom penuti (peneut) összefoglaló néven jegyez egy a közép-európai és mezopotámiai kultúrális térségekből kiinduló népvándorlás következtében a Bering-szoroson átkelve 5500- 4000 éve elérte és belépett a kaliforniai San Francisco folyó delta térségébe. A könyvemben a saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi magyar nyelv és a penuti nyelvek közötti lexikális nyelvi kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a magyar és a penuti nyelvek között fennálló nyelvi rokonság tényét az eltelt több ezer év és földrajzi távolság sem tudta törölni. ..
Ma a penuti őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia, Oregon és Washington államaiban beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó jok-uti alcsoport (mivók - kosztáno és jokuc) kapcsolódik az észak-kaliforniai régiókban élő fennsíki csoporthoz tartozó májdu és vintu, valamit egyéb fennsíki és külső penuti nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a penuti nyelvcsoportosulást, amelynek nyelveíben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani elemek, amelyek a magyar nyelv szó és morfológiai készletében ma is megtalálhatóak....
A könyv bemutatja a Kalifornia állambeli penuti, a makro-penuti és a vintu nyelvek megfeleléseit a magyar nyelvvel
Az "Ancu Sy Ama Sali" és további két könyvem: "A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka és csipája nyelvekkel" és "Kapcsolatok a vintu és magyar nyelv között" a penuti-magyar nyelvrokonságról kedvezményes áron megvásárolhatóak az e-mail: istvan234toth@gmail.com kontakton
Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél címmel megjelent harmadik pdf. formátumú könyvem, amely 284 oldalon mutatja be az ősi magyar és az észak-kaliforniai vintu nyelvek (vintu, nomlaki és patvin) között fennálló nyelvrokonság tényeit - külön fejezetekben felsorolva a fonológiai, nyelvtani és lexikális egyezéseket. A könyv ISBN száma: 878-65-00-53714-7
A vintu nyelv lexikálisan több mint 680 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez. Morfológiailag szinte azonos a magyarral, szintetikus, agglutináló nyelv! A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés előtag ragozással. A főbb szórend formák a SOV és SVO, ritkábban az OVS is előfordul. Szabad szórend dominál, miként a magyar nyelvben. A magyar nyelv elsősorban SVO szórendű, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések nagy száma a magyarral és, hogy bizonyítottan az őspenuti nyelv érkezése Amerikába 7.000 évvel ezelőtti időkbe nyúlik vissza egyben igazolja a magyar nyelv ősi korokba nyúló független eltérő eredetét az uráli és finnugor nyelvektől.
A vintuk a fehér betelepűlések előtt Kalifornia legerősebb népe volt. Nagyobb létszámmal bírtak, mint a lakoták. A becslések szerint közvetlenül az euro-amerikai kapcsolat felvétel előtt a vintu nyelvcsalád beszélőinek száma elérhette a 48-52.000 főt, ebből a vintu népesség száma 27-32.000 lehetett.
A képen látható asszony és gyerekei a vintuk déli patvin ágából
A vintu nyelvek a standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a kaliforniai penuti nyelvekkel és távolabbi kapcsolatban az oregoni, a fennsíki penuti és egyéb külső penuti nyelvekkel.
A "kaliforniai penuti" nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-májdu (pen nyelvek), mivók-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivók-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet néha "pen nyelveknek" is neveztek nem volt szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugallták, hogy a májdu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján - a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz a mivók és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a májdu egy-egy külön ágát képviseli a penuti nyelveknek. A legelfogadottabb nézett szerint - része a fennsíki penuti ágnak és kapcsolódik az oregoni és a kaliforniai jokuti valamint egyéb külső penuti nyelvekhez.
A térkép bemutatja a kaliforniai nyelvcsaládok európai gyarmatositások előtti területi elhelyezkedését.
Az őspenuti, az ősvintu nyelv közvetlen ősének közbenső állomásai Amerikában Alaszka, Kanada és Oregon állam parti területei voltak. Mint minden nyelvek, így az őspenutinak is voltak előzményei. Az ősnyelv az amerikai kontinensen kivülről Eurázsiából származik és csak hosszas vándorlások után érkezett a területre. Az őspenuti abból az ősi ősnyelvi területről érkezett, amely 8-10.000 évvel ezelőtti időkben a Kárpát-medencétől Anatólián és Mezopotámián át Kínáig terjedt. Központi területi magja feltevésem szerint Észak-Mezopotámiában, avagy Közép-Ázsiában lehetett, ahol az első földműves és állattenyésztő kultúrák kialakultak. Nagy valószínűséggel az ősi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) népekhez köthető.
A vintuk elsősorban vadász és gyűjtögetőkként voltak ismertek - ennek ellentmond néhány régi feljegyzés - és, hogy a vintu nyelvekben tömegesen maradtak fenn olyan kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelőik is vannak.
-földművelésre és állattenyésztésre utaló magyar kulturális szavak a vintu nyelvben:
További magasabb kulturális szintet igazoló szavak: -csat, (-csobak), (-csobolyó), (-csupor), -fed (fedél), -gyűrű, -gyűszű, -kapu, -karika, -kúp, -kupac, -szalag, -tábla, -takaró, -tál, -zseb..
A könyvben bemutatásra került közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel több mint 8.000 évvel ezelőtti korokba nyúlnak vissza egy közös eurázsiai ősnyelvbe.
A vintu-magyar közös szavak egy tekintélyes részét képezik a hazai nyelvészek által helytelenül "belső fejleménynek" tartott szavaink, amelyeknek száma 65 és az "ismeretlen és vitatott eredetűek", számszerint 60 található a vintu nyelvben. A szóegyezés listában lévő 113 uráli-finnugor és a 105 török eredetűnek tartott szavak megléte a magyar és a vintu nyelvben megerősíti a magyar nyelv egy korábbi nem uráli-finnugor eredetét, ugyanis az őspenuti kiválása az ősnyelvből
a megközelítőleges számitásaím szerint 8-9.000 éve történhetett (ezek a szavak hamarább léteztek, mint ahogy az ősfinnugor, avagy őstörök nyelvek) és ezeket az uráli-finnugor és török + a belső fejleményűeknek, valamint a vitatott és ismeretlen eredeűeknek tartott szavainkat magukkal vitték Amerikába....
((mj. Az őstörök (oguz ág) nyelvet i. e. 2.000-től 500-ig beszélhették, az uráli nyelv a teória szerint i .e. 4.000-ig létezett, de valós indulási dátuma, léte és eredete soha nem nyert bizonyítást. Az ősfinnugor nyelvet i. e. 4.000-tōl i. e. 3.000-ig beszélhették)). Mint láthattuk ezek a nyelvek valószinűleg még csak nem is léteztek, amikor már ezeket a szavakat őseink és az őspenuti nyelv beszélte, beszélték és ezek a szavak a mi ősi örökségünk részei. A könyvben felhozott kulturális és lexikális elemek bizonyítékok arra, hogy a magyar nyelv nem része a finnugor nyelveknek.
A könyv a magyar és vintu nyelvek közötti megfelelések mellett bemutatja a penuti nyelvekhez kapcsolódó további nyelvek és rekonstruált ősnyelvi megfeleléseket is.
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
%20(1).jpg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
.jpeg)
%20(1).jpg)