2025. január 5., vasárnap

A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és panuti nyelvekkel

 A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és penuti nyelvekben


Írta: Tóth István 


2024.


e-mail: istvan234toth@gmail.com


Ezen publikáció létrejötte a Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél cimū könyvem bōvített formáját reprezentálja.


   A penuti nyelvek nagy fontossággal bírnak a magyar nyelv valós eredetének az igazolásában. A vintu nyelv lexikálisan több mint 650 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez. Morfológiailag szinte azonos a magyarral. Szintetikus, agglutináló nyelv. A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés elōtagragozással. Fōbb szórend formák a SOV és az SVO, ritkábban az OVS is elōfordul. A magyar nyelv szabad szórendū. A leggyakrabban használt forma az SVO, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések sokasága a magyar nyelvvel és, hogy az amerikai tudósok által bizonyítottan az ōspenuti nyelv megjelenésének a dátuma az amerikai Oregon államban 5-6.000 évvel ezelōtti idōkbe nyúlik vissza igazolja a magyar nyelv ōsibb és egyben eltérō eredetét az urali és finnugor nyelvektōl.

   A vintu nyelvek a mára érvénytelenné vált standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a „kaliforniai penuti” nyelvekkel és kissé távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsikí penuti és egyébb külsō penuti nyelvekkel.

A kaliforniai penuti nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-maidu (pen nyelvek), mivok-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivok-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet „pen” nyelveknek neveztek nem volt szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugalták, hogy a maidu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz (Callaghan 1997-2014, Golla és DelLancey 1997) a mivok és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a maidu egy-egy külön ágat, vagy részét képezi a fennsikí penuti nyelveknek (Liedtke 2007), amely kapcsolódík az oregoni penuti nyelvekhez és a kaliforniai jok-uti valamint a kanadai cimsián nyelvekhez. Az újabb csoportosításokban a Sapir, Swadesh, Greenberg és követōik által fémjelzett penuti nyelvcsaládban elhelyezett takelma-kalapuja és csinuk nyelvek és a kajusz nyelv már nem szerepelnek.


+ōspenuti 


A. fennsiki penuti nyelvek

I. szahaptin

1. szahaptin

-északkeleti, északnyugati és déli

2. nez perce

II. klamat-modok

-klamat és +modok

III. +molala

-+molala

IV. maidu

-maidu, konkov és niszenam

V. vintu

-vintu, nomlaki és patvin


B. jok-uti nyelvek

I. uti

1. mivok

-hegyi, siksági, tavi és parti mivok

2. kosztano (ohlone).

-rumszen, mucun, sta.cruz, csocsenyo stb.

II. jokuc

-völgyi, csukcsanszi, tulare stb.


C. oregon parti penuti nyelvek

I. +alszea

-+alszea, +jakona

II. +kusz

-+hanisz, +miluk

III. +sziuszlav?


D. cimsián nyelvek

1. parti cimsián 

2. niszka, gitkszan

 

   A penuti nyelveket beszélō nyelvek a modernizált csoportosításban négy fō csoportban vannak elhelyezve ennek alapján közel kétszáz ōspenuti szavat és morfológiai elemet  rekonstruáltam, amelyek megtalálhatóak a mai magyar nyelvben. 


-al, alá. 

ōspenuti: *al, *atl „alá”.


-alak. 

ōspenuti: *alak „baba, születés”. 


-anya. 

ōspenuti: *am(a) „anya”. 


-apa. 

ōspenuti: *ap „apa”.


-apály. 

ōspenuti: *ap? „apály”.


-ár, áradat. 

ōspenuti: Vl/r „ár, áradat”.

-árú

ōsfennsiki penuti: *olo, *oro „kagyló (fontos cserekereskedelmi árúcikk)”.


-asszony. 

ōspenuti: *uchu.n „asszony”. 


-át.

ōspenuti: *at, *ta „kimegy, keresztül”. 


-atya/tata. 

ōspenuti: *ta(h)t „apa”.... 


(bōvebben a Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között címmel publikált könyvemben)...


   A kutatások szerint az ōspenuti, az ōsvintu nyelv ōsének közbensō állomásai Amerikában - Alaszka, Kanada és Oregon állam - parti és belsō területei lehettek. Az ōspenuti elōzményei az amerikai kontinensen kivülrōl Eurázsiából származík abból az ōsi ōsnyelvi területrōl érkezhetett, mely 7-8.000 évvel ezelōtti idōkben a Kárpát-medencétōl Anatólián és Mezopotámián át a mai Mongólia és Kina határáíg terjedt. Az ōsnyelv központi területi magja valószinüleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában lehetett, ahol az elsō földmūves és állattenyésztō kulturák kialakultak és nagy valószinūséggel az ōsi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthetō. A magyar és a penuti nyelvek ebbōl az ōsnyelvbōl erednek. Ezt támasztja alá a

vintu nyelvben tömegesen fennmaradt kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelōik vannak, mint pl.: -árú, -bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -gyūrū, -gyūszū, -horol -hurol, -kapa, -kapu, -karika, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerités, -kolomp, -köpül, -kotor, -kúp, -kürt, -kút, -leves, -ōröl, -szab, -szitál, -szō, -tábla, -takaró, -tál, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák és -zseb szavaink.


   A könyvben bemutatásra kerülō közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel egy közös eurázsiai ōsnyelvbe nyúlnak vissza, amelynek utód részét képezte a kihalt hurro-urartui, sumér és tokár nyelvek is. Ezen állításomat igazolja a könyvben bemutatásra került 650 lexikális elembōl 273 megtalálható a sumér, 207 a tokár, 165 a hurri és 180 a csuvas (szabir-ogur) nyelvekben.


Lexikális egyezések:  

-a


*al „al, alá”.

-magyar: -al, -alá, -alatt

-ōspenuti: *al, *atl „alá”

-hurrita: *ali/e „közel hoz?” (Giampaolo). -sumer: *ala ”üledék” (ePSD 2006). -tokárA: *elã „fedél alatt” (Carling 2008). -csuvas (szabir): al „ás”.


*alak „alakot ölt”. 

-magyar: -alak

-ōspenuti: *alak „baba, születés”

-sumer: *alan „szobor, figura” (ePSD 2006). -tokárA: *alak „más?, másík?” (Adams 2013). -csuvas: ãlãk „ajtó?, kapu?”.


*ama „anya”

-magyar: -anya

-ōspenuti: *am(a) „anya”.

-hurrita: *ner „anya” (Kassian 2010). -sumer: *ama „anya” (ePSD 2006). -tokárB: mãcer „anya” (Adams 2013). -csuvas: anne „nagyanya”.


*apa, *ap „apa” 

-magyar: -apa

-ōspenuti: *ap(a)

-hurrita: *pab=ni „apa” (Dietrich 2010). -sumer: *abba „apa” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „apa”, -tokárB: -ãppa „apa” (Adams 2013).


*ap/b „apadó víz”.

-magyar: -apály.

-ōspenuti: *ap „apály”

-hurrita: *abi „árok” ( Laroche 1977). -utartu: *hub-i „völgy” (Ryan 2001). -sumer: *bal „száraz lesz” (ePSD 2006). -tokárA: ãp „folyó, víz”, -tokárB: ãp „folyó, víz” (Adams 2013).


*Vl/r „ár, árad”.

-magyar: -ár, árad

-ōspenuti: *Vl/r „ár, árad”.

-urartu: *ilx „kifolyík”. -sumer: -illu „áradás” (ePSD 2006). -tokárB: *ãlme „tavaszi víz (áradást gōz)”, *àrte „csatorna” (Adams 2013).


*arV „tárolt árú”.

-magyar: -áru

-ōspenuti: *olo, *oro „kagyló, mint fontos árúcikk”

-hurrita: *ari „gabonatároló”, *ar-ad „ad” (Dietrich 2010). -urartu: *a-le „magtár”, *ar-du „ad” (Regan 2001). -sumer: *arah „raktár, magtár” (ePSD 2006).


*ashan „asszony”.

-magyar: -asszony

-ōspenuti: *uchu.n „asszony”

-hurrita: *ashti „asszony” (Wagner 2020). -tokárA: *sham „asszony”, -tokárB: *shana „asszony” (Adams 2013). 


*at „el, keresztūl...”

-magyar: -át

-ōspenuti: *at, *ta „keresztūl, kimegy”. 

-sumer: *ed „felfelé v. lefelé megy” (ePSD 2006). -tokárB: *at „el, messzire” (Adams 2013).


*at-a/e „apa”

-magyar, atya

-ōspenuti: *ta(h)t „apa”.

-hurrita: *att „apa” (Kassian 2010). -urartu: *ate- „apa” (Ryan 2001). -sumer: *adda „apa” (ePSD 2006). -tokárA: *ãtãl „férfi” (Blazek 2011). -csuvas: atte „nagyapa”.


Bōvebben egy hamarosan megjelenō tanulmányban.


----------------------------



A könyveim megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com


Hivatkozások:


-Adams, Douglas, Q. A (2013). A Dictionary of the Tocharian B. 


-Biró Lajos https://www.angyalimenedek.hu/blog.php?mode=cikk&article=000091


-Dictionary of the Sumerian: http://psd.museum.upenn.edu/nepsd-frame.html


-Golla, Victor and DeLancey, Scott (1997). The Penutian Hypothesis: Retrospect and Prospect 

-Liedtke, Stefan (2007). https://linguistlist.org/issues/18.238/


-Pitkin, Harvey (1985). Wintu dictionary 


-Schlichter Alice (1981). Wintu dictionary 


-Shepherd, Alice (2006). Proto-Wintun


-Tóth István (2019). A Nagy ōsanya sarjai, a penuti nyelvek rokonsága a magyar nyelvvel


-Tóth István (2022). A magyar nyelv rokonsága a penuti-maja-junka-csipaja és páez nyelvekkel


-Tóth István (2022). Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél ISBN: 878-65-00-53714-7






 












2023. február 28., kedd

ANCU SY AMA SALI avagy A NAGY ŌS ANYA SARJAI

 A PENUTI NYELVEK ROKONSÁGA A MAGYAR NYELVVEL


2. kiadás



Könyv címe: Ancu Sy Ama Sali avagy A Nagy Ōsanya Sarjai

Írta és kiadta: Tóth István

Formátum: PDF.

Terjedelem: 147. oldal

Szerkesztette: Varga Zoltán

Kiadás éve és helye: 2022. Brazilia

ISBN: 978-65-00-53713-0


   A magyar nyelv szavai és kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében...

   Egy kicsiny csoport, melyet az amerikai szakirodalom penuti (peneut) összefoglaló néven jegyez egy a közép-európai és mezopotámiai kultúrális térségekbōl kiinduló népvándorlás következtében a Bering-szoroson átkelve 5500- 4000 éve elérte és belépett a kaliforniai San Francisco folyó delta térségébe. A könyvemben a saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi magyar nyelv és a penuti nyelvek közötti lexikális nyelvi kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a magyar és a penuti nyelvek között fenálló nyelvi rokonság tényét az eltelt több ezer év és  földrajzi távolság sem tudta törölni. ..

   Ma a penuti őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia államának középső és északi részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó jok-uti alcsoport (mivok és kosztano és jokuc) kapcsolódik a kaliforniai maidu és vintu, valamit a fennsíki és egyébb külsō penuti nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a penuti nyelvcsoportosulást, amelynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani elemek, amelyek a magyar nyelv szó és morfológiai készletében ma is megtalálhatóak....


Az Ancu Sy Ama Sali és további két új könyvem a penuti-magyar nyelvrokonságról kedvezményes áron megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com



https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/04/a-magyar-hieroglif-iras-jelnevei-az.html?m=1

https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/vintu-kultura.html?m=0

https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/penuti-magyar-nyelvrokonsag.html?m=0

https://istv-reg.blogspot.com/?m=0

https://pt.scribd.com/document/664573585/A-Nagy-%C5%8Csanya-Sarjai

2022. november 20., vasárnap

KAPCSOLATOK A VINTU ÉS A MAGYAR NYELV KÖZÖTT




Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között, avagy a múlt beszél címmel megjelent harmadik pdf. formátumú könyvem, amely közel 200 oldalon mutatja be az ōsi magyar és az észak-kaliforniai vintu nyelvek (vintu, nomlaki és patvim) között fenálló nyelvrokonság tényeit, külön fejezetekben felsorolva a fonológiai, nyelvtani és lexikális egyezéseket. ISBN: 878-65-00-53714-7
A vintu nyelv lexikálisan több mint 650 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez!!! Morfológiailag szinte azonos a magyarral, szintetikus, agglutináló nyelv! A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés elōtagragozással. A fōbb szórend formák a SOV és SVO , ritkábban az OVS is elōfordul. A magyar nyelv elsōsorban SVO szórendū, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések nagy száma a magyarral és, hogy bizonyítottan az ōspenuti nyelv érkezése Amerikába 5-6.000 évvel ezelōtti idōkbe nyúlik vissza egyben igazolja a magyar nyelv ōsibb és független eltérō eredetét az urali és finnugor nyelvektōl.
A vintu a fehér betelepülések elōtt Kalifornia legerōsebb népe volt. A becslések szerint közvetlenül az euro-amerikai kapcsolat felvétel elōtt a vintu nyelvcsalád beszélōinek a száma elérhette a 48-52.000 fōt, ebbōl a vintu népesség száma 27-32.000 lehetett.
A vintu nyelvek a standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a kaliforniai penuti nyelvekkel és távolabbi kapcsolatban az oregoni és a fennsíki penuti és egyébb külsō penuti nyelvekkel.
A "kaliforniai penuti" nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-maidu (pen nyelvek), mivok-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivok-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet néha "pen nyelveknek" is neveznek nincs szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugalják, hogy a maidu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz a mivok és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu és a maidu egy-egy külön ágát képezi a penuti nyelveknek, amely kapcsolódík az oregoni és a kaliforniai jokuti valamint egyébb külsō penuti nyelvekhez.
Az ōspenuti, az ōsvintu nyelv közvetlen ōsének közbensō állomásai Amerikában: Alaszka, Kanada és Oregon állam parti területei voltak. Mint minden nyelvek, így az ōspenutinak is voltak elōzményei és ez az ōsnyelv az amerikai kontinensen kivülrōl Eurázsiából származik és csak hosszas vándorlások után érkezett a területre.  Az ōspenuti abból az ōsi ōsnyelvi területrōl érkezett, mely 7-8.000 évvel ezelōtti idōkben a Kárpát-medencétōl Anatólián és Mezopotámián át Kináig terjedt. Az ōsnyelv központi területi magja valószinüleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában volt, ahol az elsō földmūves és állattenyésztō kulturák kialakultak és nagy valószinūséggel az ōsi szubartui szubar-hurri (szabir-ogur) néphez köthetō. A magyar és a penuti nyelvek ebbōl az ōsnyelvbōl erednek. 
A vintuk elsōsorban vadász és gyūjtögetōkként ismertek, azonban ennek ellentmond, hogy a vintu nyelvben tömegesen maradtak fenn olyan kulturális szavak, amelyeknek magyar megfelelōik vannak.
-földmūvelésre és állattenyésztésre utaló magyar kulturális szavak a vintu nyelvben: 
-bolyhoz, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, hajt, -horol -hurol, -kapa, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerítés, -kolomp, -köpül, -kotor, -kürt, -kút, -leves, -ōröl, -szab, -szitál, -szō, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr (ás), -vályú, -verem, -vet, -zsák.

További magasabb kulturális szintet igazoló szavak: -csat, -csobak, -csobolyó, -csupor, -fed (fedél), -gyūrū, -gyūszū, -kapu, -karika, -köt, -kúp, -kupac, -pokróc, -szalag, -szenny, -tábla, -takaró, -tál, -zseb.. 

A könyvben bemutatásra került közös szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel több mint 8.000 évvel ezelōtti korokba nyúlnak vissza egy közös eurázsiai ōsnyelvbe. A vintu-magyar szavak egy részét képezi a hazai nyelvészek által helytelenül "belsō fejleménynek" tartott szavaink, melynek száma 65 és az "ismeretlen és vitatott eredetūek", számszerint 60 van a vintu nyelvben. A szóegyezés listában  levō 113 urali-finnugor és a 105 török eredetūnek tartott szavak megléte a magyar és a vintu nyelvben megerōsíti a magyar nyelv ōsibb nem urali-finnugor eredetét, ugyanis az ōspenuti kiválása az ōsnyelvbōl 
a megközelitōleges számitásaim szerint 7-8.000 éve történhetett és ezeket az urali-finnugor és török eredetūeknek + a belsō fejleményūeknek, valamint a vitatott és ismeretlen eredetūeknek tartott szavainkat magukkal vitték Amerikába....
(Az ōstörök (oguz ág) nyelvet i.e. 2.000-tōl 500-ig beszélhették, az urali nyelv a teória szerint i.e.4.000-ig  létezett, de valós indulási dátuma, léte és eredete soha nem nyert bizonyítást. Az ōsfinnugor nyelvet i.e. 4.000-tōl i.e. 3.000-ig beszélhették). Mint láthattuk ezek a nyelvek valószinūleg még csak nem is léteztek, amikor már ezeket a szavakat ōseink beszélték, beszélték és ezek a szavak a mi ōsi örökségünk és bizonyítékok arra, hogy nem vagyunk finnugorok.

További könyveim ismertetōje az alábbi linken: https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/penuti-magyar-nyelvrokonsag.html?m=1 .

A könyveim megvásárolhatóak az e-mail kontaktomon: istvan234toth@gmail.com



 















Elérhetōség: istvan234toth@gmail.com

A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és panuti nyelvekkel

 A magyar és ázsiai ōsnyelvek kapcsolatai az amerikai vintu és penuti nyelvekben Írta: Tóth István  2024. e-mail: istvan234toth@gmail.com Ez...